Litvániát, Lettországot és Észtországot az 1940-es években kebelezte be a Szovjetunió, de annak széthullása után visszanyerték függetlenségüket, és jelenleg tagjai mind a NATO-nak, mind pedig az Európai Uniónak. A három kis ország egyre nyugtalanabbul tekint Moszkvára azóta, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet.
A litván titkosszolgálat a Litvánia fenyegetettségéről készült legutóbbi éves jelentésében úgy fogalmaz, hogy becslései szerint Oroszország korszerűsítette a kalinyingrádi exklávéban lévő haderejét, lerövidítve a támadási parancsot követően a hadművelet megkezdéséhez szükséges időt. A modernizálás kiterjed Szu–30-as vadászbombázókra, továbbá rakétarendszerekre, amelyek célba vehetnek a Balti-tenger szinte bármely pontján lévő hajót.
„Ez az a fejlemény, amely azt üzeni a NATO-nak, hogy gyorsítania kellene döntéshozatali rendszerén” – mondta Raimundas Karoblis litván védelmi miniszter újságíróknak a titkosszolgálati jelentés hétfői ismertetésén. „A NATO reakcióideje nem annyira gyors, mint amennyire szeretnénk” – tette hozzá.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov alaptalannak és oroszellenes hisztériának nevezte a litván aggodalmakat, hozzátéve, hogy Moszkva mindig jó kapcsolatokra törekedett a balti államokkal.
A NATO az idén ezer-ezer katonát vezényel mindhárom balti országba, továbbá Lengyelországba a már ott lévő kisebb kontingensei megerősítése végett.
„Pillanatnyilag megfelelő ez az erő, de középtávon további haderőt szeretnénk, és nem csupán szárazföldi alakulatokat, hanem légvédelmet és olyan hadikapacitást, amely képes megakadályozni bármilyen blokádot ellenünk” – mondta a litván védelmi miniszter.
