Theresa May miniszterelnök magyar idő szerint kedd kora délután váratlanul bejelentette, a kormány törvényjavaslatot nyújt be arról, hogy tartsanak előre hozott választást június 8-án az Egyesült Királyságban. A miniszterelnök a lépéssel megszegte ígéretét, hiszen korábban azt állította, 2020-ig nem lesz voksolás, az ugyanis csak megosztaná Nagy-Britanniát. A politikai logika azonban felülírta May ígéretét – értelmezte a történteket Laura Kuenssberg, a BBC brit belpolitikai szerkesztője. A miniszterelnök most azt állította, egy húsvét előtti, walesi sétája során szánta el magát a bejelentésre, mert míg a nép összefogott a brexit (az Európai Unió elhagyása) sikeréért, úgy látja, a politikai elit csak saját érdekei mentén hajlandó cselekedni. Kuenssberg úgy véli, May valójában a szűk konzervatív többséget kívánja kiszélesíteni, s erre meg is van az esélye. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyanis pártja közel húsz százalékkal vezet a Munkáspárttal szemben a népszerűségi versenyben.
A kormányfő azt reméli, a brexittárgyalások során az előre hozott választáson megerősödve szállhat harcba az Egyesült Királyság érdekeiért. Ugyanakkor – amint arra Kuenssberg rámutatott – a választási kampány kiszámíthatatlan. Különösen egy olyan korban, amikor Trumpot amerikai elnökké választhatták, vagy megszavazhatták a brexitet. A 2015-ös választási eredmények alapján pedig sok olyan körzet akad, ahol egy munkáspárti–liberális demokrata összefogás komoly gondot okozhatna Mayéknek.
Jön a június, a brit választóknak pedig ismét urnához kell vonulniuk. Tavaly június 23-án arról kellett dönteniük, hogy az Egyesült Királyság elhagyja-e az Európai Uniót. Végül a többség a brexitre szavazott, ennek eredményeképp David Cameron konzervatív miniszterelnök lemondott, helyét pedig Theresa May vette át. Ő tiszteletben tartja a népakaratot, így a múlt hónapban aktiválta a lisszaboni szerződés ötvenedik cikkelyét, amely szabályozza az unió elhagyását. A brexit ugyan bár már nem élvez akkora népszerűséget, mint a referendum idején, az ellenzéki pártok nem tudták kihasználni a helyzetet. A baloldal megmentőjének tartott Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt a belső küzdelmekkel van elfoglalva ahelyett, hogy vonzó alternatívát állítanának a konzervatívokkal szemben. Nem csoda, hogy a kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint kilenc éve nem látott előnnyel vezet May alakulata: a konzervatívok 43 százalékon állnak, a Munkáspárt 25-ön, a UKIP 11-en, és a feljövőben lévő Liberális Demokrata Párt tízszázalékos népszerűségnek örvendhet. Igaz, a tisztán többségi választási rendszer miatt a mandátumok aránya jelentősen eltérő lenne egy most hétvégi választáson.
Az előre hozott választásokról szóló törvényjavaslatot a kormány szerdán terjeszti az alsóház elé és várhatóan még aznap meg is szavazzák. May reálpolitikusként döntött az előre hozott választások mellett, ugyanakkor ezzel nyilvánvalóan megszegte korábbi ígéretét, amely szerint 2020-ig nem lesz újabb voksolás. „Arra jutottam, hogy az előre hozott választás az egyetlen módja, hogy garantáljam az elkövetezendő évekre a biztonságot és stabilitást és megszerezzem az önök támogatását azokhoz a döntésekhez, amelyeket meg kell hoznunk” – magyarázkodott a a Downing Street 10 előtt megtartott sajtóesemény után a miniszterelnök.
A brexitellenes libdemek és munkáspártiak is örülnek a bejelentésnek. Jeremy Corbyn egyből arról beszélt, hogy olyan kormányt szeretne alakítani, amely átformálja az országot. May lépése egyébként jól jött mind a Munkáspártnak, mind a libdemeknek: előbbi több mint ezer taggal gyarapodott a bejelentés utáni órákban, utóbbi pedig négyezernél is többel. A libdemeknek összesen több mint 91 ezer párttagja lett így, ez jelentős növekedés. Észak-Írország vezető politikusai is üdvözölték a lépést, ugyanakkor Wales és Skócia nem. Carwyn Jones, Wales miniszterelnöke szerint, nem szolgálja a nemzeti érdeket az előre hozott választás, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pedig úgy véli, a lépéssel Theresa May egyenesen elszámolta magát.
May ugyanakkor valójában nagyon jól járhat: egy sikeres választás esetén az ellenzék tovább gyengülhet, bebiztosíthatja hatalmát, emellett nagyobb felhatalmazása lehet a brexit-tárgyalások során. Persze ki tudja, mit hoz majd a kampány, Mayék azonban biztosra mennek: nem lesz például tévévita. Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének szóvivője közölte, a brexit folyamatát nem érinti az előre hozott választás.
