Minimális hatással van a potenciális magyar kivándorlókra az, hogy Ausztrália szigorította a vízumrendszerét – közölte lapunk megkeresésére egy oktatás- és utazásszervezéssel foglalkozó, bevándorlást segítő cég. Az ausztrál kormány hét elején jelentette be, hogy szigorítják a képesítésre és szaktudásra alapuló ideiglenes tartózkodásra és letelepedésre jogosító vízumok feltételeit, kifejezetten a munkáltató által szponzorált ideiglenes, 457-es alosztályú vízumtípust. A szigetországban akkreditált CSE Australia szerint a szigorítás lényege, hogy magasabb nyelvtudást és komolyabb szakmai hátteret várnak el a pályázóktól, valamint csökkentették a pályázásra jogosult szakmák listáját. Ezenkívül szigorúbban fogják ellenőrizni a szponzoráló cégeket a visszaélések elkerülése céljából.
A CSE Australia szerint részben politikailag motivált lépésről van szó, hiszen a konzervatív, nemzeti–liberális kormányt vezető Malcolm Turnbull kezdi elveszíteni szavazóit a jobboldali One Nationnel szemben. Emellett a kormány választ kívánt adni az elmúlt időszakban napvilágot látott sorozatos csalásokra és visszaélésekre a munkáltatói szponzorált vízumok körében. A cég indoklása szerint a szigorítások egyébként azért érintik csak kis részben a magyarokat, mert a kint tanulni vagy dolgozni szándékozók döntő többsége eleve magas képesítéssel és szakmai háttérrel rendelkezik, emellett komoly és stabil cégek által meghirdetett pozíciókra pályáznak, és ezek alapján kapnak rendszerint munkáltatói vízumot.
Kérdésünkre, hogy a mostani módosítás érinti-e a 2017. január elsején életbe lépett magyar–ausztrál „Work and Holiday” (Munka és Nyaralás) vízummegállapodást, a CSE Australia azt válaszolta, hogy semmilyen formában nem. Ez a vízumfajta egyébként a Konzuli Szolgálat tájékoztatása szerint arra nyújt lehetőséget, hogy évente kétszáz – 18 és 30 év közötti – magyar fiatal utazzon Ausztráliába és ott egy év időtartamra munkát vállaljon, illetve tanulmányokat folytasson.
– Az ausztrál nagykövetség hiánya semmiféle hátrányt nem jelent az ügyfeleink számára
– közölte a cég azon kérdésünkre, hogy nehezíti-e a vízumintézési folyamatot, hogy Canberra néhány éve bezárta budapesti nagykövetségét. Az itt élő ausztrálok és ausztrál–magyar kettős állampolgárok viszont csak a bécsi külképviseleten tudnak szavazni és útlevéllel kapcsolatos ügyeket intézni. Mint írták, gyakran felmerülő probléma a magyar nyelvű ügyfélszolgálat hiánya a bécsi követségen, de a cég ügyfélkörét ez nem nagyon érinti, mert teljes körű ügyintézést folytatnak az információgyűjtéstől a bevándorlási ügynökükkel folytatott, személyre szabott jogi konzultáción és a dokumentumok fordíttatásán át a vízumügyintézésig. Sőt, még tovább is, a CSE Australia szerint az ügyfeleknek akkor van a legnagyobb szükségük rájuk, amikor már kiutaztak. Sokat segít a folyamatban, hogy a cég kint élő és dolgozó magyar tulajdonosai is végigjárták a folyamatot. – A tanácsokon kívül természetesen gyakorlati segítséget is nyújtunk, például reptéri transzfert, szállást tudunk biztosítani, illetve családosoknak segítünk saját lakást vagy házat kivenni. Nem egyszer segítünk az első autóvásárlás során, biztosítási ügyintézésben, telefonszámla-, bankszámlanyitásban is – közölte a cég.
Szerettük volna megtudni azt is, hogy a canberrai nagykövetség miben tud segíteni a kivándorolni szándékozó magyaroknak, de nem válaszoltak megkeresésünkre. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál arra voltunk kíváncsiak, hogy továbbra is követendő példának számít-e a magyar kormányban a tovább szigorított „ausztrál modell”, de a tárca nem reagált kérdéseinkre.
Lapunk kérdéseire Bertók Zoltán bevándorlási ügynök is válaszolt, állítása szerint a 457-es vízumot jövőre fogják eltörölni, a foglalkozási lista szűkítését pedig „tiszta politikának” nevezte, amely az ausztrál választóknak szól. „Az összes fontos foglalkozás megmaradt a listán. Elég hosszú az még most is, a kritikusai szerint túl hosszú. Van bőven rajta jolly joker foglalkozás” – írta lapunknak Bertók. Ilyen foglalkozásnak azokat nevezi, amelyekre szinte mindenki pályázhat, akinek van valamilyen alapképzettsége (érettségije, egyéves OKJ-tanfolyamot végzett vagy valamilyen egyszerűbb diplomája van). Ezekre vezettek be speciális szabályokat Bertók szerint, aki hozzátette:
„Sok magyar jön ide diákvízummal, abban a reményben, hogy az itteni tanulmányok végén, esetleg még hamarabb, lehetősége lesz majd arra, hogy bevándorlásra pályázzon. Ezek elől zártak el egy fontos útvonalat”.
Mindazonáltal a bevándorlási ügynök szerint az ausztrál választókat becsapják, mert a változások révén nem csökken a munkaerőpiaci verseny. Bertók Zoltán szavait így zárta: „A valódi változás a kiskapuk légmentes betömése lesz. Ez, érdekes módon a diákvízumiparra lesz jelentős hatással. Aki diáknak jött ide, annak eddig sem volt könnyű dolga, de most már sokkal nehezebb lesz”.
