Régen volt már terrorakció Oroszországban Ma lesz Várjátok. Ezt az üzenetet az egyik közösségi portálon Marija Rosztova felhasználónév alatt osztotta meg valaki hét órával a szentpétervári robbantás előtt. A bejegyzés szerzője vagy jóstehetséggel bír, vagy tudott a készülő akcióról. Szentpétervár mindenesetre néhány óra múlva már gyászba borult. Oroszország második legnagyobb városában ugyanis hétfőn, a kora délutáni órákban a metró kék vonalának két állomása, a Szennaja Ploscsagy és a Tehnologicseszkij Insztyitut között robbant fel az egyik szerelvény harmadik kocsijában egy 100 gramm trotilnak megfelelő erejű házi készítésű bomba. A pusztító szerkezet legalább 11 utas életét oltotta ki, a sebesültek száma legalább 50. Az első jelentések szerint mindkét állomáson történt egy-egy robbanás, ám a szomszéd kocsi utasai arról számoltak be, hogy a detonáció, előbb egy kisebb, majd egy nagyobb akkor következett be, amikor a szerelvény kihúzott a Szennajáról.
Mint később a vizsgálat megerősítette, a vezető helyesen döntött, amikor nem állt meg az alagútban, s a következő állomásig vitte a szerelvényt, hiszen enélkül még több sérülttel kellett volna számolni. A pánik mindkét állomáson óriási volt. Ám a hatóságok hamar úrrá lettek a helyzeten, s rövid idő alatt lezárták az ötmilliós város egész metróhálózatát. A hatóságok nem sokkal később találtak egy fel nem robbant szerkezetet a Ploscsagy Vossztanyija megállónál is.
Szentpéterváron tartózkodott hétfőn Vlagyimir Putyin is, s a robbantás híre Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel folytatott megbeszélése közben érte az orosz államfőt. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a gyilkos akciót nem véletlenül akkor hajtották végre, amikor Putyin ide látogatott, de a célpont biztosan nem ő volt. Az orosz elnök elítélte a történteket és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Napközben a világ minden pontjáról magas rangú politikusok jelezték részvétüket. Az államfők sorában Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is szerepelt. A robbantás nyomán háromnapos gyászt rendeltek el. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) információi szerint nincs magyar sérültje a szentpétervári detonációnak.
A tragédia a moszkvai metróban hasonló módon végrehajtott kettős robbantás után hét évvel következett be. Mint szakértők megjegyzik, azóta a metróvonalakon Oroszországban mindenütt fokozott az ellenőrzés. A bejáratoknál ellenőrző kapukat helyeztek el, s a rendőrök is sűrűn járőröznek. Az állomások területéről még a szemétkukákat is száműzték, hogy még nehezebb legyen bombát elrejteni. A mostani akciót egyes szakértők jól előkészítettnek tartják, míg mások szerint sietős munkára, nem profi elkövetőre vall, ahogy a robbanószerkezetet összeállították. Mint már ismert, a bombába a nagyobb pusztítás érdekében csavarokat, szögeket tettek, ám nem éppen szakszerűen. Az viszont nagyon is tudatos, hogy a robbantás a szerelvény elején történt, így az ezt követő kocsik könnyen kisiklanak, s ezzel még több lehet a sérülés.
A tragédiáért eddig egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, ám az orosz média kezdettől fogva terrorcselekményről beszélt, s már erre utaltak az első jelek is. Később ezt a verziót a főügyészség is megerősítette. Késő délután az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) már terrorcselekménynek minősítette a történteket, bár hozzátették azt is, más lehetséges verziókat is mérlegelnek.
Egyáltalán nem lepne meg senkit az sem, ha a szálak a Kaukázuson keresztül az Iszlám Államig vezetnének. Azzal ugyanis, hogy Oroszország belépett a szíriai háborúba, maga is a terroristák célpontjává vált. A katonai szerepvállalás mellett szóló egyik fő érv egyébként éppen az, hogy Moszkva ezt a harcot az orosz határoktól több ezer kilométerre vívja meg. Az iszlám radikalizmus ugyanis Oroszországot is fenyegeti, ezért e téren a Kreml szoros együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal is. Sokat elárul, hogy az arab és az angol után az orosz a harmadik leggyakrabban használt nyelv az Iszlám Államban. A Kaukázusból és Közép-Ázsiából jó ideje verbuválnak harcosokat, s ezek egyszer visszatérve Moszkvától Groznijon át Taskentig destabilizálhatják a térséget. Ilija Rogacsov, az orosz külügyminisztérium Új Kihívások és Fenyegetések nevű osztályának igazgatója tavaly év végén azt mondta, hogy több mint 3200 orosz anyanyelvű dzsihadista lehet az Iszlám Állam soraiban. Csecsen hírszerzési források szerint ugyanakkor csak csecsenekből lehetnek ott vagy 3-4 ezren. A háborúkban tapasztalatot szerzett csecseneknek komoly szerepük volt az Iszlám Állam katonai sikereiben, így közülük többen magas rangot értek el az egyébként irakiak dominálta szervezetben. Az egyik legfontosabb katonai parancsnok például Tarkan Bartirasvili volt, harci nevén Abu Omar al-Shishani, vagyis Omar, a Csecsen (ő félig csecsen, félig grúz volt), egy amerikai légicsapás ölte meg.
###HIRDETES2###
