A tragédia a moszkvai metróban hasonló módon végrehajtott kettős robbantás után hét évvel következett be. Mint szakértők megjegyzik, azóta a metróvonalakon Oroszországban mindenütt fokozott az ellenőrzés. A bejáratoknál ellenőrző kapukat helyeztek el, s a rendőrök is sűrűn járőröznek. Az állomások területéről még a szemétkukákat is száműzték, hogy még nehezebb legyen bombát elrejteni. A mostani akciót egyes szakértők jól előkészítettnek tartják, míg mások szerint sietős munkára, nem profi elkövetőre vall, ahogy a robbanószerkezetet összeállították. Mint már ismert, a bombába a nagyobb pusztítás érdekében csavarokat, szögeket tettek, ám nem éppen szakszerűen. Az viszont nagyon is tudatos, hogy a robbantás a szerelvény elején történt, így az ezt követő kocsik könnyen kisiklanak, s ezzel még több lehet a sérülés.
A tragédiáért eddig egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, ám az orosz média kezdettől fogva terrorcselekményről beszélt, s már erre utaltak az első jelek is. Később ezt a verziót a főügyészség is megerősítette. Késő délután az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) már terrorcselekménynek minősítette a történteket, bár hozzátették azt is, más lehetséges verziókat is mérlegelnek.
Egyáltalán nem lepne meg senkit az sem, ha a szálak a Kaukázuson keresztül az Iszlám Államig vezetnének. Azzal ugyanis, hogy Oroszország belépett a szíriai háborúba, maga is a terroristák célpontjává vált. A katonai szerepvállalás mellett szóló egyik fő érv egyébként éppen az, hogy Moszkva ezt a harcot az orosz határoktól több ezer kilométerre vívja meg. Az iszlám radikalizmus ugyanis Oroszországot is fenyegeti, ezért e téren a Kreml szoros együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal is. Sokat elárul, hogy az arab és az angol után az orosz a harmadik leggyakrabban használt nyelv az Iszlám Államban. A Kaukázusból és Közép-Ázsiából jó ideje verbuválnak harcosokat, s ezek egyszer visszatérve Moszkvától Groznijon át Taskentig destabilizálhatják a térséget. Ilija Rogacsov, az orosz külügyminisztérium Új Kihívások és Fenyegetések nevű osztályának igazgatója tavaly év végén azt mondta, hogy több mint 3200 orosz anyanyelvű dzsihadista lehet az Iszlám Állam soraiban. Csecsen hírszerzési források szerint ugyanakkor csak csecsenekből lehetnek ott vagy 3-4 ezren. A háborúkban tapasztalatot szerzett csecseneknek komoly szerepük volt az Iszlám Állam katonai sikereiben, így közülük többen magas rangot értek el az egyébként irakiak dominálta szervezetben. Az egyik legfontosabb katonai parancsnok például Tarkan Bartirasvili volt, harci nevén Abu Omar al-Shishani, vagyis Omar, a Csecsen (ő félig csecsen, félig grúz volt), egy amerikai légicsapás ölte meg.
###HIRDETES2###
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!