Tízezrek éjszakáztak a macedón parlament előtt

Polgárháborúval fenyeget az albán származású házelnök megválasztás miatt kirobbant konfliktus Macedóniában.

Mintegy ötvenezren éjszakáztak a macedón parlament előtt péntekre virradóra, miután a rendőrség eltávolította az épületből a korábban behatolókat és kimenekítette a bennrekedt képviselőket. Az összecsapásokban több mint százan sérültek meg.

Jobboldali tiltakozók csütörtökön azt követően törtek be a szkopjei képviselőház épületébe, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak. Talat Xhaferi, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű albán párt képviselője az első albán kisebbségi házelnök az ország 1991-es függetlenségének kikiáltása óta.

Megválasztását azonban a jobboldal megkérdőjelezi, mert nem a szokásos módon voksoltak a kinevezéséről. A parlament csütörtöki ülésének napirendjén nem szerepelt az új házelnök megválasztása. A törvényhozás eddigi elnöke, Trajko Veljanoszki egyszerre szünetet rendelt el, és ez idő alatt a korelnök vette át az ülés vezetését, amelyen végül új házelnököt választottak. A jobboldal nem ismeri el a választást, mert – mint mondja – egyrészt a rendes parlamenti ülésen kívül voksoltak, másrészt pedig a szavazás nem az elektronikus szavazórendszeren keresztül történt.

A parlamentbe betörő tiltakozók megvertek több képviselőt és újságírót, néhány támadó símaszkot viselt és fegyverrel fenyegetőzött – Zoran Zaev, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezetője vérző fejjel menekült a támadók elől, Zijadin Selát, az Albánok Szövetsége nevű párt elnökét pedig súlyos sérülésekkel szállították kórházba, de már túl van az életveszélyen. A Twitteren és a Facebookon azonban olyan, albán nyelvű kommentárok, illetve fenyegetések is megjelentek, hogy ha Sela meghal, az albánok háborút robbantanak ki Macedóniában.

Gjorge Ivanov köztársasági elnök péntekre behívatta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megoldást találjanak a helyzetre.

Hasonlóan feszült helyzetre csak 2001-ben volt példa a macedónok és a lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség közt. Akkor több mint fél éven át fegyveres harcok zajlottak az országban a kormányerők és az albán kisebbség jogainak kibővítését követelő felkelők között.