A rakéta – amerikai értékelés szerint – valószínűleg közép-hatótávolságú, KN-17 típusú volt. Startja a kommunista ország nyugati részén történt, helyi idő szerint hajnali fél hatkor. A rakéta nem hagyta el Észak-Korea területét. A dél-koreai hadvezetés nyilatkozatban tudatta, hogy további információkat elemez a rakétakísérletről.
Jelenleg a kapcsolatok különösen feszültek Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pénteken, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén reálisnak mondta a veszélyt, hogy Észak-Korea atomtámadást indít Dél-Korea vagy Japán ellen, és ezért „cselekedni kell, mielőtt megteszi”.
Japán a szombati észak-koreai rakétafellövésről kormányszóvivőn keresztül közölte, hogy képtelen elfogadni a kommunista ország sorozatos provokációit.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre csak Twitter-üzenetben reagált. Mint írta, Észak-Korea nem tartotta tiszteletben Kína és nagyra becsült elnökének kívánságait, amikor ma – bár sikertelenül – rakétát bocsátott fel.
Trump azért említette Kínát, mert Washington már többször kérte Pekinget, hogy zabolázza meg Észak-Koreát. A kérésnek Kína – például észak-koreai szénimportja csökkentésével – megpróbál eleget tenni. Trump egy pénteken megjelent interjúban dicsérte is Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki álláspontja szerint megpróbálja féken tartani Észak-Koreát. „Nagyon kitartóan próbálkozik, nem akar zűrzavart és vért látni, jó ember” – fogalmazott a kínai elnökről, akivel áprilisban a floridai Mar-a-Lagóban tárgyalt.
Észak-Korea ENSZ-nagykövetének helyettese eközben „szertelen álomnak” minősítette az Egyesült Államok erőfeszítéseit, amelyekkel Washington meg akar szabadulni a kommunista ország atomarzenáljától.
„Észak-Korea nukleáris fegyverzete sohasem volt politikai alkudozás és gazdasági osztozkodás tárgya” – mondta Kim Ir Rajong pénteken az AP amerikai hírügynökségnek. „Dióhéjban összefoglalva: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság már közölte, hogy nem vesz részt semmilyen tárgyaláson, amely atomfegyvereinek leszereléséről szól” – tette hozzá a diplomata, majd elismételte, hogy országa atomprogramját az Egyesült Államok provokálta ki ellenséges politikájával.
„Teljességgel Washington hibáztatható azért, hogy a Koreai-félsziget atomháború szélére sodródott, mert az utóbbi két hónapban minden korábbinál nagyobb szabású közös, agresszív hadgyakorlatokat tart, és nukleáris eszközöket telepít Dél-Koreába. Észak-Korea nukleáris hadereje az igazság megbecsült pallosaként és elrettentésül szolgál saját szuverenitása, méltósága és a világbéke védelmében, az Egyesült Államok atomháborút kirobbantó fenyegetésével szemben” – mondta.
Észak-Korea ENSZ-nagykövetének helyettese azután nyilatkozott az AP-nek, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken az észak-koreai fenyegetésnek szentelt, külügyminiszteri szintű rendkívüli ülést tartott, amelyen az amerikai diplomácia vezetője elnökölt. Rex Tillerson reálisnak mondta a veszélyt, hogy Észak-Korea atomtámadást indít Szöul vagy Tokió ellen, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy teljes körűen tartsa be az Észak-Korea ellen hozott büntető intézkedéseket, függessze fel vagy szállítsa alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatait Phenjannal. „Az egymást követő atomrobbantásokkal és rakétakísérletekkel Észak-Korea egyre közelebb taszítja Kelet-Ázsiát és a világot az instabilitás és a szélesebb konfliktus felé” – mondta.
