Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kedden úgy döntött, hogy újra nyitja a monitoring eljárást Törökországgal szemben.
Az ET döntését megelőzte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök április 19-én – egy nappal a hatalmát kiteljesítő népszavazás eredményhirdetése után – már arról beszélt, hogy visszaállítanák a halálbüntetést: újabb népszavazást írnának ki a témában, illetve népszavazással döntenének Törökország uniós csatlakozási szándékairól is.
Erdogan felvetésével kapcsolatban gyorsan reagált a strasbourgi székhelyű tanács: Yves Cruchten, az ET Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevője figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés esetleges visszaállítása Törökországban összeegyeztethetetlen lenne az ország tagságával – az Európa Tanács negyvenhét tagországának egyikében sincs halálbüntetés, a szankció elutasítása pedig alapvető elve a nemzetközi szervezetnek.
A magyar kormány ugyanakkor ellenezte a monitoringeljárás újraélesítését: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egész Magyarország nevében nevezte megfontolatlannak az április 25-i határozatot, az ugyanis szerinte „hátráltatja és kockáztatja a meglévő és gyümölcsöző együttműködést nemcsak Törökország és az Európa Tanács, hanem Ankara és az Európai Unió között is” – idézi szavait az MTI.
Némerth úgy látja, a jelenleg is érvényes posztmonitoring eljárás keretein belül is lehetőség van arra, hogy az ET eredményesen lépjen fel Törökországgal szemben a halálbüntetés bevezetése ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében. Hozzátette: a döntés nem veszi figyelembe, hogy milyen fontos stabilizáló szerepet tölt be Törökország a régióban, az európai és a nemzetközi politikában.
A kormányzati rosszallás ugyanakkor betudható annak is, hogy 2013-ban éppen orosz és török támogatással tudták elkerülni, hogy az Európa Tanács monitoringeljárást indítson Magyarország ellen a jogállamiság aggasztó hazai helyzete miatt.
