Megkönnyíthetné viszont a Berlinre és Párizsra nehezedő teher cipelését az Egyesült Államok, amelynek bevonását a Moszkvával való egyezkedésbe Kijev már régóta szorgalmazza, s ma már a Kreml sem lenne ellene. Úgy tűnik azonban, hogy Washington, talán csak egyelőre, inkább a lelátóról akarja figyelni a ringben zajló eseményeket. Legalábbis ezt a következtetést vonták le kijevi elemzők Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár közelmúltban lezajlott washingtoni találkozójából. A Fehér Ház új gazdája elismeréssel szólt Berlinnek és Párizsnak az ukrajnai konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseiről, s annak folytatására biztatta a kancellár asszonyt, de semmi több.
A mosolyszünet, a Nyugat szembetűnő távolságtartása Kijevtől hónapokig is eltarthat, véli Andrij Zolotarjov politológus, aki szerint lényeges elmozdulásra csak azután lehet számítani, miután az új washingtoni adminisztráció kidolgozza Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ugyanakkor Mikola Kapitonenko, a kijevi Nemzetközi Kapcsolatok Kutató Központjának igazgatója óva int a túlzott remények táplálásától. A szakértő szerint ugyanis ahhoz, hogy Kijevnek bármiféle reményei is lehessenek, mindenekelőtt a saját politikáján kell változtatni, hiszen jelenlegi ukrán–amerikai kapcsolatokból hiányzik a valódi tartalom, a kezdeményezőkészség, az eszmei töltet. Azzal a retorikával pedig, hogy Ukrajna az orosz agressziótól szenved, tehát pénzre, fegyverre, a NATO-n kívüli különleges szövetségi státusra és még sok minden más egyébre van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse önmagát és Európat az orosz fenyegetettségtől, aligha sikerül megnyernie a pragmatikus Trump jóindulatát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!