A Downing Streeten tartott munkavacsorán részt vett Michel Barnier, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások uniós munkacsoportjának vezetője is.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének szerdán késő este közzétett, sok érdemi részletet nem tartalmazó közleménye szerint Theresa May a „konstruktív” megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnése után is „mély, különleges partneri viszonyt” kíván fenntartani az Európai Unióval.
A brit miniszterelnök a múlt hónap végén aktiválta a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
Az 50. cikkely szabályozza e folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.
EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.
Az érdemi kilépési tárgyalások várhatóan csak a június 8-ára kiírt előre hozott nagy-britanniai parlamenti választások, illetve az új brit kormány megalakulása után kezdődnek, de az Európai Unió állam- és kormányfői már szombaton rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az EU tárgyalási stratégiájának előkészítése végett.
A lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválása óta Theresa May fogadta londoni hivatalában Donald Tuskot, az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta testület, az Európai Tanács elnökét és Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét is.
A brit miniszterelnök a három hete tartott megbeszélésen közölte Tuskkal, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.
Antonio Tajani, akit Theresa May a múlt héten fogadott a Downing Streeten, a megbeszélés után kijelentette: a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon először a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogosultságairól kell megállapodni.
Ugyanezt a célkitűzést hangoztatta szerdán, még Juncker és Barnier londoni tárgyalásai előtt a brexit-folyamat irányításáért felelős minisztérium vezetője is.
David Davis egy londoni konferencián kijelentette: „létfontosságú” a külföldi EU-tagállamok állampolgárainak hozzájárulása a brit gazdaság teljesítményéhez, ezért brit kormány az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodásra akar jutni az ő jogosultságaik biztosításáról.
„A bevándorlást ellenőrizni szeretnénk a jövőben, nem hiszem azonban, hogy bárki fel akarná húzni a felvonóhidakat” – fogalmazott a brexit-ügyi tárca vezetője.
