Virágvasárnapi merényletek az egyiptomi koptok ellen

44 halottat követelt az Iszlám Állam robbantása Egyiptomban. Virágvasárnapi kopt miséken csaptak le.

A 82 milliós ország tíz százalékát kivevő kopt keresztény közösség elleni támadás időzítését nem lehet véletlenként kezelni. A kairói Szent Péter kopt keresztény templomban tavaly december 11-én, advent második vasárnapján követtek el robbantást, amelyben huszonkilencen, főként nők vesztették életüket, és negyvenkilencen megsebesültek. Az adventi robbantásért is az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Az április Tanta városában különösen nyugtalan, az itteni rendőr-akadémia ellen elsején követtek el robbantásos merényletet, itt tizenhatan sérültek meg. Ezért a tettért a betiltott Muszlim Testvériség vállalta a felelősséget.

Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter téren épp befejezte virágvasárnapi homíliáját, amikor az első hírek megérkeztek a tantai robbantásról. A katolikus egyházfő részvétét fejezte ki a koptoknak, és támogatásáról biztosította II. Tavadrosz kopt egyházvezetőt. Ferenc pápa idei első külföldi útja húsvét után éppen Egyiptomba vezet, április 28–29-én látogat az országba a kopt pápa és Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök közös meghívására. A pápa az áldozatokért könyörgő imájában megemlékezett az elkövetőkről is, arra kérve Istent, térítse meg azok szívét, akik „a terrort, az erőszakot és a halált hirdetik, s azokét is, akik fegyvert gyártanak és velük kereskednek”. Az amerikai elnök, aki a közelmúltban fogadta hivatalában az egyiptomi államfőt, szintén sietett elítélni a támadásokat. „Nagyon bízom benne, hogy Szíszi elnök megfelelően kezeli a helyzetet” – írta Twitter-fiókján. 

A kopt keresztények elleni támadások korántsem korlátozódnak a Nílus-deltára. A Sínai-félszigeti El-Arís tengerparti települést idén februárban szinte kivétel nélkül elhagyták a koptok, miután több gyilkosságot is elkövettek a közösség tagjai ellen az Iszlám Állammal szövetséges fegyveres csoportok. Ez exodust indított meg a várostól nyugatra fekvő Iszmáilija városba. A közel száz hontalanná vált család sorsa a kormányban is aggodalmat váltott ki, sőt az egyiptomi német nagykövet terrorista támadásnak nevezte a kiűzésüket.

Madzsub Zveiri, a Katari Egyetem tanára szerint felvetődik az állami szervek felelőssége, különösen a hasonló, koptok ellen elkövetett támadások tükrében. A szakember a katari hírtelevíziónak, az Al-Dzsazírának úgy nyilatkozott, mindenképpen indokolt volna megerősíteni a biztonságot az egyházi ünnepek idején. Timothy Kaldas, a washingtoni központú Tahrír Közel-keleti Politikai Intézet munkatársa számos szakértővel egybehangzóan azon az állásponton van, hogy az ilyen támadások mesterségesen korbácsolják fel a vallások közötti feszültséget, ráadásul a vallási helyeket célzó bombatámadások a muszlim lakosság egy részében is félelmet kelthetnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, közvetlen segítséget ajánl a kopt közösségnek. A részvétnyilvánító közlemény felidézte, a tavaly december 11-én a kairói Szent Péter-templomban elkövetett robbantás után hazánk egészségügyi segítséget ajánlott fel, a sérültek közül két kopt nő utókezelése jelenleg is tart Magyarországon.

Három hónapra szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki vasárnap Abdel-Fattáh esz-Szíszi a merényletek miatt. Az egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetésére az ország „védelme és megőrzése” érdekében van szükség. A televízióban is közvetített beszédében azt mondta: „a terroristákkal szembeni küzdelem hosszú és fájdalmas lesz”. Az egyiptomi alkotmány értelmében a rendkívüli állapot tényleges hatályba lépéséhez még a parlament jóváhagyása is szükséges. A törvényhozásban Szíszi elnök hívei vannak többségben. (MTI)