„Tizenöt halott a tantai kopt templomban történt bombarobbantásban. Fogadják őket ujjongva a mennyei Jeruzsálemben, úgy, mint Krisztust” – így adott hírt Twitter-fiókján egy nagy-britanniai kopt keresztény médiaközpont a tegnapi egyiptomi merényletről. A Kairótól északra lévő városban lévő Szent György-templomban a virágvasárnapi mise alatt robbant pokolgép. Az első jelentések még csak tucatnyi halottról szóltak, számuk később már elérte a huszonhetet, a sebesültek pedig legalább ötvenen, egyes jelentések szerint hetvennyolcan vannak. A misén jelentések szerint több mint ezren tartózkodtak. A tantai merénylet után kisvártatva a tengerparti Alexandriában is bomba robbant a Szent Márk-templomnál, itt az első hírek szerint tizenegy, a Reuters hírügynökség szerint tizenhét ember, köztük három rendőr halt meg. Itt a sérültek száma ötvenhat. Tantában a templomban elhelyezett időzített bomba robbant, Alexandriában pedig öngyilkos merénylő hozta működésbe a szerkezetet. A templomban imádkozott II. Tavadrosz kopt pápa is. Az egyiptomi kormány terrorcselekménynek minősítette a történteket.
Az állami televízió szerint két személyt el is fogtak, akiket a tantai robbantással összefüggésben gyanúsítanak. Néhány órával a merényletek után az Iszlám Állam bejelentette, hogy vállalja a felelősséget a robbantásokért, és meg is nevezte az elkövetőket. Az egyiptomi elnök és számos vezető politikus elítélte a támadásokat.
Orbán Viktor kormányfő az elnöknek címzett részvétnyilvánító levélben azt írta: „Ennek a barbár cselekedetnek az volt a nyilvánvaló szándéka, hogy aláássa Egyiptom nemzeti egységét.”
A magyar kormány a leghatározottabban elítéli az egyiptomi terrorcselekményeket - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, rögtönzött sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter hozzátette, Egyiptom továbbra is a 2-es biztonsági besorolásba tartozik, minden odautazótól azt kérik, ne mulassza el a konzuli regisztrációt. A miniszter az utazóktól fokozott óvatosságot kért. Szavai szerint aggodalomra ad okot, hogy újból keresztények ellen követték el a támadásokat. Kiemelte, az egyiptomi kormány nagyon komoly lépéseket tesz a terrorizmus ellen és a keresztény közösségek megvédésére, amiben továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására. (MTI)
A 82 milliós ország tíz százalékát kivevő kopt keresztény közösség elleni támadás időzítését nem lehet véletlenként kezelni. A kairói Szent Péter kopt keresztény templomban tavaly december 11-én, advent második vasárnapján követtek el robbantást, amelyben huszonkilencen, főként nők vesztették életüket, és negyvenkilencen megsebesültek. Az adventi robbantásért is az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Az április Tanta városában különösen nyugtalan, az itteni rendőr-akadémia ellen elsején követtek el robbantásos merényletet, itt tizenhatan sérültek meg. Ezért a tettért a betiltott Muszlim Testvériség vállalta a felelősséget.
Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter téren épp befejezte virágvasárnapi homíliáját, amikor az első hírek megérkeztek a tantai robbantásról. A katolikus egyházfő részvétét fejezte ki a koptoknak, és támogatásáról biztosította II. Tavadrosz kopt egyházvezetőt. Ferenc pápa idei első külföldi útja húsvét után éppen Egyiptomba vezet, április 28–29-én látogat az országba a kopt pápa és Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök közös meghívására. A pápa az áldozatokért könyörgő imájában megemlékezett az elkövetőkről is, arra kérve Istent, térítse meg azok szívét, akik „a terrort, az erőszakot és a halált hirdetik, s azokét is, akik fegyvert gyártanak és velük kereskednek”. Az amerikai elnök, aki a közelmúltban fogadta hivatalában az egyiptomi államfőt, szintén sietett elítélni a támadásokat. „Nagyon bízom benne, hogy Szíszi elnök megfelelően kezeli a helyzetet” – írta Twitter-fiókján.
A kopt keresztények elleni támadások korántsem korlátozódnak a Nílus-deltára. A Sínai-félszigeti El-Arís tengerparti települést idén februárban szinte kivétel nélkül elhagyták a koptok, miután több gyilkosságot is elkövettek a közösség tagjai ellen az Iszlám Állammal szövetséges fegyveres csoportok. Ez exodust indított meg a várostól nyugatra fekvő Iszmáilija városba. A közel száz hontalanná vált család sorsa a kormányban is aggodalmat váltott ki, sőt az egyiptomi német nagykövet terrorista támadásnak nevezte a kiűzésüket.
Madzsub Zveiri, a Katari Egyetem tanára szerint felvetődik az állami szervek felelőssége, különösen a hasonló, koptok ellen elkövetett támadások tükrében. A szakember a katari hírtelevíziónak, az Al-Dzsazírának úgy nyilatkozott, mindenképpen indokolt volna megerősíteni a biztonságot az egyházi ünnepek idején. Timothy Kaldas, a washingtoni központú Tahrír Közel-keleti Politikai Intézet munkatársa számos szakértővel egybehangzóan azon az állásponton van, hogy az ilyen támadások mesterségesen korbácsolják fel a vallások közötti feszültséget, ráadásul a vallási helyeket célzó bombatámadások a muszlim lakosság egy részében is félelmet kelthetnek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, közvetlen segítséget ajánl a kopt közösségnek. A részvétnyilvánító közlemény felidézte, a tavaly december 11-én a kairói Szent Péter-templomban elkövetett robbantás után hazánk egészségügyi segítséget ajánlott fel, a sérültek közül két kopt nő utókezelése jelenleg is tart Magyarországon.
Három hónapra szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki vasárnap Abdel-Fattáh esz-Szíszi a merényletek miatt. Az egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetésére az ország „védelme és megőrzése” érdekében van szükség. A televízióban is közvetített beszédében azt mondta: „a terroristákkal szembeni küzdelem hosszú és fájdalmas lesz”. Az egyiptomi alkotmány értelmében a rendkívüli állapot tényleges hatályba lépéséhez még a parlament jóváhagyása is szükséges. A törvényhozásban Szíszi elnök hívei vannak többségben. (MTI)
