Hozzátette viszont, hogy a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem.
Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi koalícióhoz való NATO-csatlakozás hathatós politikai üzenetet hordoz, a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a terrorizmus elleni küzdelem mellett.
Emlékeztetett, hogy a NATO már sok éve részt vesz a terrorellenes küzdelemben, egyebek között azáltal, hogy katonai műveletet indított Afganisztánban közvetlenül az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követően. Stoltenberg azt mondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelem egyik legjobb fegyvere a helyi erők kiképzése, ezért jelenleg 13 ezer NATO-katona folytat kiképzést Afganisztánban, és a szövetség hasonló támogatást nyújt az iraki erők számára is.
A főtitkár arról tájékoztatott, hogy a NATO felügyeleti rendszerei eddig is információt szolgáltattak a nemzetközi koalíció számára az Iszlám Állam erőinek felszámolását segítendő, a jövőben pedig a terroristacsoportok tevékenységét figyelő hírszerzőcsoport is megkezdi működését a brüsszeli központban.
Stoltenberg elmondta azt is, hogy a brüsszeli NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői cselekvési tervet fogadnak el a védelemre szánt kiadások növeléséről, a terhek tisztességesebb megosztása érdekében.
Emlékeztetett: a tagállamok 2014-ben arról egyeztek meg, hogy bruttó hazai termékük két százalékát a védelmi kiadásokra szánják. Noha tavaly a teljes kiadások több milliárd dollárral nőttek, még elmaradások mutatkoznak a tíz évben megállapított megvalósíthatóság terén – mondta.
Hozzátette, hogy a tehermegosztás nem csupán a kiadások növeléséről szól, hanem a képességfejlesztésről, a NATO küldetéseihez, műveleteihez és megbízatásaihoz való hozzájárulásról is. A NATO-szövetségesek a brüsszeli csúcstalálkozón kinyilvánítják elkötelezettségüket amellett, hogy a szavakat cselekvésre váltsák – tette hozzá a főtitkár.
