A rakétavédelmi rendszer elkészültéről szóló bejelentés hatására Peking megismételte tiltakozását, és követelte, hogy azonnal függesszék fel a hadrendbe állítását. „Nem tettünk le arról, hogy érdekeink védelmében meghozzuk a szükséges intézkedéseket” – jelentette ki egy szóvivő a kínai külügyi tárca rendszeres napi sajtóértekezletén, de az esetleges válaszlépésekkel kapcsolatban részleteket nem árult el. Üdvözölte viszont Donald Trump azon hétfői nyilatkozatát, hogy az amerikai elnök „megfelelő körülmények között” szívesen találkozna Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
A vitákat márpedig minél előbb rendezni kellene, hiszen az észak-koreai helyzet anélkül is elég bonyolult, hogy azok is marakodni kezdjenek, akiknek egyaránt a béke lenne az érdekük. Észak-Korea csak ebben a hónapban már négyszer kísérletezett ballisztikus rakétákkal, amerikai részről pedig egyre gyakrabban merül fel a fegyveres konfliktus lehetősége. Pénteken Rex Tillerson külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén reálisnak nevezte a veszélyt, hogy Észak-Korea atomtámadást indít Dél-Korea vagy Japán ellen, és ezért „cselekedni kell, mielőtt megteszi”. Donald Trump pedig a Reutersnak adott interjújában elképzelhetőnek nevezett egy „nagy, nagy konfliktust” Észak-Koreával.
Márpedig egy ilyen konfliktust Dél-Korea akkor is alaposan megszenvedne, ha a THAAD segítségével sikerülne meggátolni, hogy északról atombombát dobjanak rá. A renitens atomhatalom ugyanis rengeteg hagyományos tüzérségi löveget tart a két Korea között húzódó demilitarizált övezet általa ellenőrzött oldalán, amivel tűz alá tudná venni a mindössze 56 kilométerre található Szöult, még a válaszcsapás előtt jelentős károkat okozva ezzel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!