Hollande csak kudarcot hagy hátra

Minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökének gyenge gazdasági és biztonsági helyzet az öröksége.

Ruzsbaczky Zoltán
2017. 05. 14. 13:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ünnepélyes keretek között átadta a hatalamat vasárnap Francois Hollande leköszönő francia elnök utódjának, Emmanuel Macronnak. Egyórás egyeztetésük során az új államfő megkapta többek között az ország nukleáris fegyvereihez a kódot, és a hozzá tartozó titkos információkat is. Jó tanácsokkal a sikeres vezetéshez azonban Hollande aligha szolgálhatott. Rossz gazdasági mutatók, jelentős biztonsági kihívások, gyakorlatilag megsemmisült Szocialista Párt – finoman szólva is felemás örökséget hagyott ugyanis hátra. Ez pedig még akkor is igaz, ha olyan kihívásokkal kellett megküzdenie az öt éve alatt, amibe alighanem bárkinek beletört volna a bicskája.

2012-ben Hollande még egy egyszerű átlagember karakterét hozva jelent meg az elnökválasztáson, ezzel látványos ellenpólust mutatva akkori ellenfele, a temperamentumos Nicolas Sarkozyvel szemben. Bár a franciáknak szimpatikus volt ez a visszafogott, szemüveges úriember, Hollande elnöklése alatt kiderült, hogy az „átlagos” inkább szürkének és erőtlennek bizonyul akkor, amikor az országnak komoly krízissel kell szembenéznie. A szocialista politikus a felmérések szerint Franciaország újkori történetének legnépszerűtlenebb elnöke lett, és csak akkor tudott valamelyest erősödni, miután 2015 elején a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni merénylettel kezdetét vették a Franciaországot sújtó terrorakciók. Elnökségének legizgalmasabb momentuma pedig talán az volt, mikor leleplezték: egy nála húsz évvel fiatalabb színésznővel, Julie Gayet-val csalja élettársát.

A francia gazdaság hosszú évek óta botladozik, így az itteni hibákat szintén igazságtalan lenne egy az egyben Hollande nyakába varrni. Az is igaz ugyanakkor, hogy ezen a téren sem tud sok pozitívat felmutatni. A munkanélküliség leszorítását ígérte, ám az még most is tíz százalék körüli, ez a hatodik legrosszabb érték az egész Európai Unióban. A fiatalok közötti állástalanság 23,7 százalékos, ami szintén pocsék adat. A GDP-arányos államadósság 96 százalékos, tavaly mindössze 1,1 százalékos növekedést mértek, az államháztartás hiánya pedig 3,4 százalékos volt. A gyenge gazdasági teljesítmény miatt némileg megbomlott a hagyományosan az Európai Unió motorjának számító német–francia tandem is, Franciaország súlya az Európát érintő fő kérdésekben valamelyest kisebb lett.

Ennek ellenére mégis talán a külpolitika az, amiben a Hollande vezette ország némileg sikeres tudott lenni. A franciák az utóbbi öt évben is alaposan kivették a részüket a nemzetközi missziókból, tagjai az Iszlám Állam-ellenes nemzetközi koalíciónak, ráadásul teljes mellszélességgel támogatták az iráni atomalkut. Hollande a belső konfliktusok megoldására katonákat küldött Maliba visszaverni az iszlamistákat, és a Közép-afrikai Köztársaságba, mindkétszer a helyi kormány kérte Franciaország segítségét.

A többek közt Magyarországot is érintő, igazán fajsúlyos nemzetközi konfliktusokkal ugyanakkor a franciák sem tudtak mit kezdeni. Szíria kapcsán például egyértelmű Párizs álláspontja – bármiféle rendezés elengedhetetlen feltétele Bassár el-Aszad elnök távozása –, ettől azonban csak távolabb kerültek az öt év alatt.  Az ukrajnai válság kapcsán sem sikerült megváltani a világot, bár az úgynevezett normandiai négyek egyik tagjaként legalább vezető szerepet játszottak a rendezési kísérletekben. Diplomáciai sikerként könyvelhetik el a párizsi klímacsúcs megrendezését, hiszen az eseményen egy új egyezményt is elfogadtak, melyet az Egyesült Államok és Kína, a két legnagyobb károsanyag-kibocsátó nemzet is aláírt. Bár a környezetvédők egy része fanyalog, az optimistábbak mérföldkőnek tartják a dokumentumot a klímaváltozás elleni harcban.

Összességében a mérleg azonban messze negatívnak bizonyult. Hollande nemcsak hogy nem jelöltette újra államfőnek magát, de az utóbbi öt éve a Szocialista Pártot is magával húzta. Jelöltjük, Benoit Hamon a szavazatok mindössze 6,36 százalékával csak az ötödik helyre tudott befutni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.