Első hivatalos útja előtt Donald Trump a tőle megszokott módon a közösségi médiában közzétett egy posztot, amelyben az általa érintett úti célokat jelezte. Olaszországban rögtön kifigurázták, ugyanis a térképen az ország részeként jelöli Korzikát, amely azonban Franciaországhoz tartozik – ami nem mellesleg évtizedek óta fáj az olaszoknak. Egyébként a Vatikánt is olasz területként jelölte. Az új amerikai elnök megítélése elsősorban pontosan az effajta tévedések miatt jobbára negatív Olaszországban. A 39 éves, balliberális beállítottságú Max úgy nyilatkozott lapunknak, szerint Trump olyan, mint Berlusconi: „mindkettő jómódú vállalkozóból lett politikus, egy-egy hagyományos politikai párthoz köthetők, de gyakran szemben állnak saját politikai oldalukkal, és olyan, mintha direkt keresnék a botrányt, de legalábbis remélem, hogy ennyire nem tudatlanok”. Sokan viszont továbbmennek ennél: politikai elemzők, újságírók olykor Mussolinihez hasonlítják Trumpot, akinek ez nem okoz gondot, sőt előfordult, hogy még idézték is az olasz fasiszta vezért: „Jobb egy napig oroszlánként élni, mint száz évig birkák módjára.”
Az olaszok bírálták az amerikai elnököt a muszlim beutazási tilalom miatt, az Obamacare eltörléséért és az FBI-igazgató, Comey eltávolításáért is. Az elmúlt hónapokban több mint 800 ezer internetes bejegyzést elemeztek Trump megítélésével kapcsolatban, amelyekből tisztán látszik, hogy az olaszok majdnem 60 százaléka lesújtóan vélekedik az elnökről. Mindennek ellenére Trumpnak vannak olyan lépései, amelyekkel rokonszenvez a közvélemény. Ilyen az antiestablishment politikája, néhány Angela Merkelt és az Európai Uniót illető kritikája, döntése a szíriai offenzíva mellett a gáztámadás után vagy az adócsökkentési tervezete. Ezzel szemben Barack Obamát gyakorlatilag feltétel nélkül kedvelték és kedvelik mind a mai napig Olaszországban. Erről is tanúskodik, hogy amikor a volt elnök május elején Milánóba látogatott, 3500 ember hallgatta a kongresszusi központban, ahol a legdrágább jegyek 850 euróba kerültek.
Egy eseményt azért minden egyéb programpontnál jobban várt a világ, főleg a katolikus hívők többsége: Ferenc pápa és Trump találkozóját. A két vezető világlátása homlokegyenest eltér sok alapkérdésben, és éppen ezen ellentétek miatt volt kétséges, hogy a találkozó létrejön-e, s ha igen, milyen hangulatban telik majd. Míg az Egyesült Államokban Trump szavazói között sokan vallásosak, az olasz katolikusok egyáltalán nem értenek egyet az amerikai elnök több intézkedésével. Az 50-es éveiben járó, gyakorló katolikus Maria „nagyon szomorúnak találta, hogy Trump nagyszámú bevándorló deportálását kezdeményezné az Egyesült Államokból; hogy kitiltaná a muzulmánokat az országból; és hogy fel kívánja lendíteni a fegyvergyártó ipart, ami egyenes út a háborúhoz”.
Az amerikai elnök szerda reggel, a lezárt Rómában 40 autó kíséretében érkezett a Vatikánba, a pápához „csak” 12 fő kísérte. A találkozó tovább tartott a vártnál, mintegy 30 percig, és a sok szimbolikus ajándék között Ferenc pápa a békét jelképező olajágat és a környezetvédelemmel kapcsolatban írt, Laudato si’ (Áldott légy!) című könyvét adta az amerikai elnöknek. A tengerentúli vendég egy nagy kék dobozban Martin Luther King mártír fekete polgárjogi harcos, baptista lelkész köteteit adta át. Megfigyelők mindkét ajándékban üzenetet látnak. A katolikus egyházfő eszerint ezzel kívánt reagálni a klímaváltozás elméletét elvető, vagy legalábbis nem komolyan vevő Trump kampányígéreteire, illetve elnökként már meg is hozott, a fosszilis energiaforrások reneszánszát előrevetítő intézkedéseire. Ami a Fehér Ház urát illeti, Martin Luther King műveivel arra utalhatott, hogy ha tizedannyi idős is, mint a katolikus egyház, az Egyesült Államoknak megvannak a maga erkölcsi-világnézeti nagyságai és hagyományai, nem marad el ebben a sokszor magasabb rendűnek, kifinomultabbnak gondolt Európával szemben.
Trump így köszönt el: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy találkoztunk, nem felejtem el szavait.” Az olaszok bíznak benne, hogy ez így is lesz. Egy másik helybéli, Maria reméli, hogy „a pápával való találkozás csodát tesz, és hatással lesz Trump gondolkodására és akár politikájára is, amely eddig csak ártott”. Majd egy kicsit enyhített álláspontján, és hozzátette: „Ha nem is lesz rögtön pálfordulás, a tény, hogy leültek egy asztalhoz, szemtől szembe, és mindketten nyitottak voltak a párbeszédre, már önmagában fantasztikus eredmény.”
Melania és Ivanka Trump önálló „diplomáciai küldetésen” is részt vett az audiencián túlmenően: az elnök felesége egy, a Vatikán által fenntartott római gyermekkórházba látogatott el, mostohalánya pedig a Szent Egyed Közösség által az emberkereskedelemről rendezett konferencián vett részt.
Az egyházi Róma után az amerikai delegáció a világi Rómával is kapcsolatba lépett: Trump az amerikai nagykövetség rezidenciáján, a Villa Tavernában fogadta Paolo Gentiloni olasz miniszterelnököt, akivel főként a terrorizmus elleni harcról, valamint a hétvégén szintén Olaszországban, de Szicíliában esedékes G7-csúcstalálkozóról beszélt. Az elnök találkozott olasz kollégájával, Sergio Mattarella államfővel is, itt jelen volt Angelino Alfano olasz, és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is.
Donald Trump római látogatásának idejére kiemelt biztonsági készültséget léptettek életbe: a római tömegközlekedés egyes járatainak útvonalát már kedd reggeltől módosították. Vatikánváros környékét és Róma belvárosát majdnem teljesen lezárták a járműforgalom előtt, és a gyalogosok is csak biztonsági kapukon juthattak be.
Trump Brüsszelbe utazott tovább, ahol Belgium vezetőivel találkozott. A Melsbroek légitámaszponton Charles Michel belga kormányfő fogadta, ezután a királyi palotába ment, ahol részt vett Fülöp király és Matild királyné fogadásán, majd újfent a miniszterelnökkel tárgyalt. Csütörtökön pedig először vesz részt a NATO-csúcstalálkozóján, melyen Jens Stoltenberg főtitkár bemutatja a szövetség óriási költségtúllépéssel, késve megépített székházát.
