Két éven belül harmadszorra is választ Horvátország?

Az ország legnagyobb cégének bukása a kormánykoalíciót is magával ránthatja.

Techet Péter
2017. 05. 11. 13:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Délnyugati szomszédunknál feje tetejére állt a politika. A tavalyi őszi horvát parlamenti választásokat magabiztosan megnyerő konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormányfője, Andrej Plenković több irányból is szorítóba került.

A mély politikai válság egy vezető horvát cég bedőlésével kezdődött idén tavasszal. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tevékeny Agrokor cégcsoportról március végén derült ki, hogy nem tudja fizetni hiteleit, miután az orosz bankok benyújtották a cégnek követeléseiket. A horvát sajtó egy része szerint az Agrokor orosz hiteleinek hirtelen behajtásával maga a Kreml akar bosszút állni Zágrábon, amiért Plenković keményebb szankciókat szorgalmaz Moszkva ellen.

A multimilliárdos horvát üzletember, Ivica Todorić tulajdonolta cég csődje nemzetgazdaságilag óriási csapás lenne a négymilliós Horvátország számára. Az Agrokor bevételei adják a horvát GDP tizenhat százalékát. A cégnek csak Horvátországban negyvenezer alkalmazottja van, hozzátartozik a legnagyobb horvát és szlovén élelmiszerbolt-hálózat, a Konzum és a Mercator. Hiába van tehát szó magáncégről, a horvát kormány úgy döntött: államilag kell megmenteni. Még az alkotmányos tilalmakat is félresöpörve nyilvánította ezért a kormány „rendszerszintű céggé” az Agrokort.

A cégcsoport kisegítését maga a pénzügyminiszter, a szakmai körökben felettébb nagyra becsült Zdravko Marić irányítja. Ez azonban az ellenzék szerint összeférhetetlen, mert Marić miniszteri kinevezése előtt az Agrokor menedzsere volt. A baloldali ellenzék tehát bizalmatlansági indítványt nyújtott be a HDZ minisztere ellen. És ezzel május elejére kormányválság robbant ki Zágrábban, ugyanis a HDZ koalíciós partnere is odaállt az indítvány mellé.

A HDZ eddig a Most (Híd) nevű párttal alkotott koalíciót. A Most nem ideológiai pártként határozza meg magát, hanem ügyek mentén: a horvát gazdasági szerkezet neoliberális átalakítása és az oktatási reform mellett a korrupció felszámolása a fő követelése. Marić pénzügyminiszter agrokoros múltját ezért a Most is összeférhetetlennek ítélte. Plenković kormányfőnek így azzal kellett szembesülnie, hogy a kisebbik koalíciós partnere kész a pénzügyminiszter ellen szavazni. Plenković ezt a koalíció felmondásaként értékelte, és azon nyomban kirúgta a kormányából a Most által jelölt minisztereket.

A Most múlt héten végül valóban megszavazta a bizalmatlansági indítványt Marić ellen, de a szavazás végül nem lett eredményes. Plenković egy átállt ellenzéki képviselő segítségével egyfős többséget tudott ugyanis biztosítani. A HDZ ugyan egyelőre megvédte a pénzügyminiszterét, de a többsége a Most nélkül ingataggá vált. A parlament aprócska, ideológiailag elég színes pártjaival és a nyolc nemzetiségi, köztük magyar képviselővel elvileg a HDZ kormányon tudna maradni, de egy ilyen törékeny kormány képtelen lenne a reformvállalásait keresztül vinni. A zágrábi sajtó ezért arra számít, hogy Horvátország vélhetően előre hozott választások felé tart. Ez a harmadik parlamenti választás lenne kevesebb mint két éven belül.

2015-ben került először hatalomra a HDZ és a Most koalíciója, élén a párton kívüli, kanadai-horvát üzletemberrel, Tihomir Oresković-tyal. A kormány alig fél évig tartott ki, a HDZ akkori elnöke, a jobbszélső Tomislav Karamarko ugyanis belebukott egy, a feleségét érintő botrányba. Kiderült ugyanis, hogy az asszony titokban adott tanácsokat a magyar Molnak. Mint ismeretes, Zágráb a Moltól visszaszerezné a horvát olajipari cég, az INA többségi tulajdonát. A Most akkor a botrány miatt bedobta a törülközőt, és megvonta a bizalmat a kormánytól. A 2016 őszi előre hozott választás eredményeképp azonban a HDZ és a Most ismét kénytelen volt összeállni.

A HDZ vezetése viszont közben jelentősen átalakult: a párt nacionalista szárnyát az EU-párti, oroszellenes Plenković és köre váltotta fel. A párton belüli csatározások azonban nem szűntek meg. Karamarko volt HDZ-elnök a háttérben megpróbálja Plenković befolyását gyengíteni. Zágrábban például elérte, hogy a jobboldal megosztva induljon az idei május végi helyhatósági választásokon, azaz semmi esélye se legyen győzni. Plenković-nak hétfőn sikerült egyik legfőbb pártbeli kritikusát, Zlatko Hasanbegović-ot kizárnia a HDZ-ből, de a muzulmán vallású volt kultuszminiszternek továbbra is jelentős tekintélye van a horvát jobboldalon. Plenković-nak így az Agrokor-csőd és a koalíció felbomlása mellett saját pártja is okozhat még gondokat. A felmérések szerint azonban még mindig ő a legnépszerűbb horvát politikus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) és a balliberális Horvát Néppárt (HNS) ugyanis képtelen az ellenzékből komoly alternatívát nyújtani. A zágrábi Globus hetilap szerint Plenković az SDP-vel kötendő nagykoalícióval kerülheti el az előre hozott választás szükségességét. A valós erőviszonyokról és pártérdekekről persze pontos képet majd csak a május végi helyhatósági választások eredményei mutatnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.