Két éven belül harmadszorra is választ Horvátország?

Az ország legnagyobb cégének bukása a kormánykoalíciót is magával ránthatja.

Délnyugati szomszédunknál feje tetejére állt a politika. A tavalyi őszi horvát parlamenti választásokat magabiztosan megnyerő konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormányfője, Andrej Plenković több irányból is szorítóba került.

A mély politikai válság egy vezető horvát cég bedőlésével kezdődött idén tavasszal. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tevékeny Agrokor cégcsoportról március végén derült ki, hogy nem tudja fizetni hiteleit, miután az orosz bankok benyújtották a cégnek követeléseiket. A horvát sajtó egy része szerint az Agrokor orosz hiteleinek hirtelen behajtásával maga a Kreml akar bosszút állni Zágrábon, amiért Plenković keményebb szankciókat szorgalmaz Moszkva ellen.

A multimilliárdos horvát üzletember, Ivica Todorić tulajdonolta cég csődje nemzetgazdaságilag óriási csapás lenne a négymilliós Horvátország számára. Az Agrokor bevételei adják a horvát GDP tizenhat százalékát. A cégnek csak Horvátországban negyvenezer alkalmazottja van, hozzátartozik a legnagyobb horvát és szlovén élelmiszerbolt-hálózat, a Konzum és a Mercator. Hiába van tehát szó magáncégről, a horvát kormány úgy döntött: államilag kell megmenteni. Még az alkotmányos tilalmakat is félresöpörve nyilvánította ezért a kormány „rendszerszintű céggé” az Agrokort.

A cégcsoport kisegítését maga a pénzügyminiszter, a szakmai körökben felettébb nagyra becsült Zdravko Marić irányítja. Ez azonban az ellenzék szerint összeférhetetlen, mert Marić miniszteri kinevezése előtt az Agrokor menedzsere volt. A baloldali ellenzék tehát bizalmatlansági indítványt nyújtott be a HDZ minisztere ellen. És ezzel május elejére kormányválság robbant ki Zágrábban, ugyanis a HDZ koalíciós partnere is odaállt az indítvány mellé.

A HDZ eddig a Most (Híd) nevű párttal alkotott koalíciót. A Most nem ideológiai pártként határozza meg magát, hanem ügyek mentén: a horvát gazdasági szerkezet neoliberális átalakítása és az oktatási reform mellett a korrupció felszámolása a fő követelése. Marić pénzügyminiszter agrokoros múltját ezért a Most is összeférhetetlennek ítélte. Plenković kormányfőnek így azzal kellett szembesülnie, hogy a kisebbik koalíciós partnere kész a pénzügyminiszter ellen szavazni. Plenković ezt a koalíció felmondásaként értékelte, és azon nyomban kirúgta a kormányából a Most által jelölt minisztereket.

A Most múlt héten végül valóban megszavazta a bizalmatlansági indítványt Marić ellen, de a szavazás végül nem lett eredményes. Plenković egy átállt ellenzéki képviselő segítségével egyfős többséget tudott ugyanis biztosítani. A HDZ ugyan egyelőre megvédte a pénzügyminiszterét, de a többsége a Most nélkül ingataggá vált. A parlament aprócska, ideológiailag elég színes pártjaival és a nyolc nemzetiségi, köztük magyar képviselővel elvileg a HDZ kormányon tudna maradni, de egy ilyen törékeny kormány képtelen lenne a reformvállalásait keresztül vinni. A zágrábi sajtó ezért arra számít, hogy Horvátország vélhetően előre hozott választások felé tart. Ez a harmadik parlamenti választás lenne kevesebb mint két éven belül.

2015-ben került először hatalomra a HDZ és a Most koalíciója, élén a párton kívüli, kanadai-horvát üzletemberrel, Tihomir Oresković-tyal. A kormány alig fél évig tartott ki, a HDZ akkori elnöke, a jobbszélső Tomislav Karamarko ugyanis belebukott egy, a feleségét érintő botrányba. Kiderült ugyanis, hogy az asszony titokban adott tanácsokat a magyar Molnak. Mint ismeretes, Zágráb a Moltól visszaszerezné a horvát olajipari cég, az INA többségi tulajdonát. A Most akkor a botrány miatt bedobta a törülközőt, és megvonta a bizalmat a kormánytól. A 2016 őszi előre hozott választás eredményeképp azonban a HDZ és a Most ismét kénytelen volt összeállni.

A HDZ vezetése viszont közben jelentősen átalakult: a párt nacionalista szárnyát az EU-párti, oroszellenes Plenković és köre váltotta fel. A párton belüli csatározások azonban nem szűntek meg. Karamarko volt HDZ-elnök a háttérben megpróbálja Plenković befolyását gyengíteni. Zágrábban például elérte, hogy a jobboldal megosztva induljon az idei május végi helyhatósági választásokon, azaz semmi esélye se legyen győzni. Plenković-nak hétfőn sikerült egyik legfőbb pártbeli kritikusát, Zlatko Hasanbegović-ot kizárnia a HDZ-ből, de a muzulmán vallású volt kultuszminiszternek továbbra is jelentős tekintélye van a horvát jobboldalon. Plenković-nak így az Agrokor-csőd és a koalíció felbomlása mellett saját pártja is okozhat még gondokat. A felmérések szerint azonban még mindig ő a legnépszerűbb horvát politikus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) és a balliberális Horvát Néppárt (HNS) ugyanis képtelen az ellenzékből komoly alternatívát nyújtani. A zágrábi Globus hetilap szerint Plenković az SDP-vel kötendő nagykoalícióval kerülheti el az előre hozott választás szükségességét. A valós erőviszonyokról és pártérdekekről persze pontos képet majd csak a május végi helyhatósági választások eredményei mutatnak.