A manchesteri terrortámadás nyomán – amelyet a gyanú szerint egy 22 éves, Salman Abedi nevű, líbiai származású férfi követett el, és 22 halálos áldozatot követelt – összeült a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó testülete, a Cobra. A kedd éjjel tartott eseményen eldöntötték, hogy a legmagasabb, kritikus szintre emelik a terrorkészültséget az országban, így a kiemelt védettségű helyszíneken járőröző rendőri egységek mellé katonai alakulatok is társulhatnak.
A brit belügyminiszter, Amber Rudd szerdán a BBC-nek adott interjújában elmondta, feltehetőleg nem egyedül cselekedett a merénylő – ennek megfelelően délután három férfit elfogtak a robbantással kapcsolatban. Az egy nappal korábban intézkedés alá vont férfival együtt így az előzetesbe helyezett lehetséges tettestársak száma már négyre emelkedett, s köztük van a robbantó testvére is. Rudd az interjúban nyíltan kritizálta az Egyesült Államok titkosszolgálatait, amiért az elkövető neve előbb került nyilvánosságra Amerikában, mint az Egyesült Királyságban. Azon kérdésre, hogy ezek után megvizsgálják-e az információmegosztás gyakorlatát más országokkal, a belügyminiszter úgy válaszolt, hogy „egészen őszintén szólva igen”.
A támadás nemcsak a puszta ténye miatt fontos, hanem azért is, mert a június 8-i brit előre hozott választás kampányának félidejében történt. Theresa May miniszterelnök, a Konzervatív Párt miniszterelnök-jelöltje kedden bejelentette, hogy pártja bizonytalan időre felfüggeszti kampányát. A toryk kezdeményezéséhez csatlakozott a Munkáspárt, a Liberális Demokrata Párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), a Zöldek, a Skót Nemzeti Párt és a walesi Plaid Cymru is.
A kampányidőszak felfüggesztése egyébként pont a toryknak „jött jókor”. Ennek egyik oka, hogy a konzervatívok a bevándorlás visszaszorítását tűzték zászlajukra, a merénylet miatt pedig várhatóan erősödnek a migrációellenes érzelmek Nagy-Britanniában – mondta az M1 szerda reggeli műsorában Kiss István, a Századvég vezető kutatója. Ugyanezen okokból egyébként a UKIP is „profitálhatna” a merénylet utáni hangulatból, ám egybehangzó elemzői vélemények szerint a párt jelenleg annyira szervezetlen, hogy nem lesznek képesek kihasználni a kínálkozó lehetőséget. A toryknak azért is jól jöhet a szusszanásnyi szünet, mert a programjuk múlt csütörtöki bemutatása óta eltelt időszakban komoly támadás érte őket a tervezett szociális reformjuk miatt. Az eredeti terv szerint a nyugdíjasok nagyobb hozzájárulását kértek volna az ellátásukhoz, a kritikusok demenciaadónak nevezték a lépést. Theresa May végül visszatáncolni kényszerült, de azóta is a figyelem középpontjában vannak a konzervatív szociálpolitikai tervek.
Kiss egyébként rámutatott egy másik aspektusra is: May a tavaly nyári brexitnépszavazás előtt belügyminiszter volt, akinek az imázsához hozzátartozott, hogy rendet tesz az országban. Mindezek ellenére rövid időn belül már a második terrortámadás történt brit földön, így ha a választók úgy ítélik meg, hogy mégsem elég biztonságos az Egyesült Királyság, az árthat is a toryknak – mondta a szakértő. Rosszul jöhet a kampány során az is, hogy szerdán kiderült: több nagy olajcég is pénzt adományozott May kormányra kerülése óta a Konzervatív Pártnak, amely további kormányzati támogatást ígért az iparágnak. Az is kiderült, hogy január és március között összesen 5,46 millió fontot (közel kétmilliárd forintot) kapott adományokból a kormányzó párt.
A Munkáspárt 2017 első negyedévében ugyanakkor „csupán” ezen összegnek kevesebb mint felét, 2,65 millió dollárt (944 millió forintot) tudott összegyűjteni az adományozóktól. A saját szavazói körében is népszerűtlen Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt ugyan a közvélemény-kutatások szerint elkezdte lefaragni hátrányát a torykkal szemben, de várhatóan nem tudja majd megakadályozni a kormánypárt földcsuszamlásszerű győzelmét. Pedig túléléséhez erre lenne szükség, főleg azután, hogy Corbyn bejelentette, vereség esetén sem mond le a párt éléről.
A baloldal elkezdett mozgolódni, a politikába való visszatérését nemrég bejelentő Tony Blair exminiszterelnök akár új pártot is alapíthat, amely Corbyntól csalna el szimpatizánsokat. A Munkáspárt nagy adományozói szerint is lenne igény egy új erőre a baloldalon, Peter Coates, a Stoke City labdarúgóklub tulajdonosa, aki korábban sok pénzt ajándékozott a baloldali pártnak, elárulta: érdekelné egy új párt megalapítása. A Telegraph korábban pedig arról számolt be, akár száz alsóházi képviselő is dezertálna a Munkáspártból, ha új baloldali formáció jönne létre.
A mostani kampány pozitívuma, hogy összesen egymillió új, fiatal szavazó vetette fel magát a választói névjegyzékbe. Hétfőn volt ennek a határideje, akkor 246 ezer fiatal – 18-24 éves – gondolta úgy, hogy részt akar venni a június 8-i előre hozott választáson. A fiatalok megszólítása hagyományosan nehezen megy Nagy-Britanniában is, ráadásul ez a korosztály az országos átlagnál jóval alacsonyabb arányban vesz részt a voksoláson: 2015-ben 66 százalékos volt a részvétel, de a 18-24 évesek körében csak 43 százalékos. Az idősebb generációkhoz képes még nagyobb a különbség, 2015-ben 35 százalékponttal magasabb volt a részvétel a hatvanöt évnél idősebbek között.
Elemzők szerint egyébként nagy változásokat a fiatalok magasabb részvétele sem okozna az eredményekben. A The Daily Telegraph számításai szerint minimum hatvan százalékos részvételnél összesen 37 választókerületben lehetne leváltani a jelenlegi képviselőt, ha a fiatalok legalább akkora arányban mennének el szavazni, mint a brexitreferendum idején.
