Maduro-diéta: éhínség és kétségbeesés Venezuelában

Az olajárzuhanás csak szikra volt, az erőszakos államosítás tette tönkre a gazdaságot. Az emberek fosztogatnak.

Kuthi Áron
2017. 05. 19. 18:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem árt, ha van bukósisak és gázálarc az emberen Caracasban, mert bármikor kormányellenes tüntetésbe botolhat, ahol nem spórol a hatóság a könnygázzal. Az olajár drasztikus zuhanása mindent magával sodort, csak a politikai rendszert és a szocialista vezetőt, Nicolás Madurót nem. A harmincmilliós dél-amerikai országban állandósult a gyógyszer- és élelmiszerhiány, de segélyszállítmányok nem érhetik el a nélkülözőket, mert a hivatalos propaganda szerint nincsenek problémák, csak a hazug média és a CIA megtévesztő tevékenysége okozzák a zavart. Az infláció 700 százalékos, a boltokban üres polcok hirdetik az összeomlást. Ha érkezik is valami, egy két évvel ezelőtti törvény értelmében

tilos az embereknek sorban állniuk az üzletek előtt.

És ha nem lehet sorban állni, hát más módon gyülekeznek. Például tüntetnek. A hírügynökségektől egyre-másra érkeznek fotók a Molotov-koktélt, köveket dobáló, vagy éppen járőrökkel összecsapó emberekről. Április eleje óta szinte mindennaposak a tüntetések Venezuelában, a biztonsági erők és a tüntetők közötti csetepatékban eddig legkevesebb 43-an vesztették életüket, több száz a sebesültek száma. De ez csak a történések felszíne, közben az ország gyakorlatilag nem működik, a társadalom szövete ezerfelé szakad az egyre mélyebb morális színvonalra csúszó közállapotok miatt. A Népjóléti (!) Minisztérium friss statisztikája szerint 2015-ről 2016-ra 30 százalékkal nőtt a gyermekhalandóság az országban, és 64 százalékkal több édesanya halt meg terhessége alatt vagy a szülés utáni 42 napon belül. Ennek oka egyértelműen a higiénés viszonyokban keresendő, az embereknek sokszor maguknak kell orvosi eszközökről gondoskodniuk, hogy ellátáshoz jussanak.

A csökkenő olajár csak szikra volt a bombához, a gazdaságot a négy évvel ezelőtt főként ideológiai okokból elkezdett államosítás verte szét teljesen – ezt már Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója mondta lapunk megkeresésére. A venezuelai eseményeket Mexikóból követő szakértő arról számolt be: az élelmiszerhiány elérte azt a szintet, hogy fegyveres szabadcsapatok rabolnak ki élelmiszerüzemeket, ahonnan persze nem élelmiszert, hanem azt előállító berendezéseket visznek el. A földeket megművelés híján benőtte a gaz, évek munkája ment tönkre azzal, hogy a nagygazdasági rendszert szétverték. Ha valaki mégis ültetéssel próbálkozna, másnapra ellopják a magokat, vagy a még meg sem érett termést – szinte visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak az országban. Ugyanakkor Maduro rendszerét még mindig két erős pillér tartja, a hadsereg és a chavezista fegyveres munkásőrség, amely gondolkodás nélkül a tömegbe lő, ha parancsba kapja. Ezenkívül az ellenzék megtörése is fokozott erővel zajlik. A külföldi konferenciára induló ellenzékiek útlevelét arra hivatkozva kobozzák el, hogy az már lejárt, mert a nyilvántartásban úgy szerepel. A parlament alelnöke is épp így járt – részletezte a szakértő. Igényelni persze lehet, de elképzelhetjük, hogy abban az országban, ahol a WC-papír hiánycikk, az útlevél elkészítéséhez szükséges speciális alapanyag nyilván nem beszerezhető. Az ország állapotáról újságírók számára szinte lehetetlen a helyszínen tájékozódni, legutóbb a spanyol állami tévé forgatócsoportját fordították vissza a határról.

Egy átfogó tavalyi felmérés szerint az élelmiszerekhez való hozzáférés problémái következtében egy venezuelai állampolgár átlagosan 8,7 kilogrammot fogyott egy év leforgása alatt. A Maduro-diétának is nevezett helyzet kárvallottjai elsősorban a szegény rétegek, amelynek tagjai a helyzet romlásával még a megszokott élelmiszerosztástól is elestek. A válság egészen különös foglalkozási formákat is kitermelt, például a bér-sorbanállást: az erre vállalkozók siker esetén a megszerzett áru előre kialkudott hányadát kapják fizetségképpen.

A legsúlyosabb helyzet jelenleg az ország nyugati határán található San Cristóbalban van, ahova azután küld kétezer katonát a kormány, hogy egy éjszakai rendbontás és fosztogatás során meghalt egy 15 éves fiatal. Helyi beszámolók alapján azt lehet tudni, hogy szerdán hatóságilag kellett bezárniuk az üzleteknek, amelyeket katonák őriztek. De az utcára érkező tüntetők ennek ellenére fosztogatni kezdtek, főleg a szegényebb negyedekben. Alapvető élelmiszerekkel, tisztálkodó eszközökkel távoztak. Azóta gumikerekekből, szemétből épített barikádok tarkítják az utcákat. 2014-ben szintén ez a város látta a legdurvább Maduro-ellenes tüntetéseket. 

Mindeközben belehalt sérüléseibe az a rendőr, akit fejlövés ért Carabobo szövetségi állam fővárosában, Valenciában tartott egyik tüntetésen még a hét elején – közölte pénteken Francisco Ameliach, az állam kormányzója Twitter-üzenetében.

A rendőr halálának okát illetően Néstor Reverol venezuelai belügyi és igazságügyi miniszter elmondta, hogy a hétfői tüntetés során az áldozatot a fején érte az orvlövészek fegyveréből leadott lövés, de azt nem részletezte, hogy milyen szervezet orvlövészeiről van szó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.