Egymás megértésével nem lehetett gond Angela Merkel és Vlagyimir Putyin keddi találkozóján, hiszen előbbi beszél oroszul, utóbbi pedig németül. A német kancellár és az orosz elnök Szocsiban igyekezett is megtalálni a közös hangot, ami a Nyugat és Oroszország közötti jelenlegi feszült helyzetben nem is volt olyan egyszerű. Áttörést senki sem várt, a látogatás súlyát azonban eleve megadta, hogy Merkel kétévi kihagyás után utazott ismét Oroszországba. Mindenekelőtt azért, hogy a bizonytalan és átalakuló világban a legfontosabb kérdéseket illetően egyeztessék a két ország álláspontját. A nézetkülönbségek világosan kirajzolódtak, ám mindkét politikus igyekezett óvatosan, a másik fél érzékenységét figyelembe véve fogalmazni.
Mint azt a megbeszéléseket záró sajtótájékoztatón elmondták, a kétoldalú viszony aktuális témáin túl az ukrajnai válságról, a szíriai és a líbiai konfliktusról, valamint globális kérdésekről egyeztettek a G20-ak közelgő hamburgi csúcsa előtt. Ukrajna kapcsán mind Merkel, mind pedig Putyin hangoztatta a megoldás fontosságát, ám mindenki tartotta magát eddigi álláspontjához. Mint fogalmaztak, az úgynevezett normandiai formátumon keresztül állandó kapcsolatban vannak, s a minszki megállapodásnak nincs alternatívája. Szíriáról szólva is a tűzszünet fenntartását nevezték elsődlegesnek. Putyin kikérte az oroszországi tüntetéseken foganatosított rendőri fellépést érintő nyugati kritikákat, s szörnyűnek nevezte azokat a feltételezéseket, hogy Moszkva beavatkozna a közelgő német választásokba. Ettől Merkel sem tartott, ugyanakkor arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy érvényesítse befolyását a csecsenföldi homoszexuálisok jogainak tiszteletben tartása érdekében. Összességében elmondható, hogy a látogatás meglepetéssel nem szolgált, ám finom elmozdulásként értékelhető a pragmatikus együttműködés, a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak a normalizálása felé.
A két ország viszonya Oroszország 2014-es ukrajnai beavatkozása nyomán romlott meg. A kereskedelmi forgalom a 2012-es 80 milliárd eurós szintről tavaly 40,7 milliárdra esett vissza. Az utóbbi hónapokban ismét élénkülés tapasztalható, a növekedés 7,3 milliárdos, 43 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi évben. Emellett az Északi Áramlat bővítésével folyamatosan erősödik a két ország közötti energetikai kapocs. A politikai kapcsolatok azonban továbbra is mélyponton vannak. Berlinnek nem igazán tetszik, hogy Oroszország megkerülhetetlenné vált az európai biztonság szempontjából két legfontosabb konfliktus – az ukrajnai és a szíriai – megoldásában. Moszkva ugyanakkor nem nézi jó szemmel, hogy a hagyományosan pragmatikus kapcsolatok ellenére Németország az oroszellenes retorika európai \"lokomotívja\", ahogy azt sem, hogy a szankcióknak nem látni a végét.
