Rosszkedvű franciák a szavazóurnáknál

Eső és bizonytalanság – ezek jellemzik leginkább a folyamatban levő francia választásokat. Hamarosan zárulnak az urnák, és eldől, ki lesz az ország államfője a következő öt évben.

Kuthi Áron
2017. 05. 07. 15:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még mindig nem tudom, kire szavazok – vallotta be egy jól szituáltnak tűnő idős hölgy a választás napján reggel a Budapest–Párizs repülőjáraton. „Macron a pénzügyhöz és a gazdasághoz ért, de egy politikusnak értenie kell a nemzetközi, védelmi kérdésekhez is. Macron túl fiatal és tapasztalatlan. Le Pen meg ki akar lépni az Európai Unióból. Arra meg nem most van itt az idő” – összegezte a helyzetet az utas, aki hozzátette, hogy ezúttal feszülten, nem jó érzésekkel járul majd az urnához.

„Megyünk Macronra szavazni” – magyarázta fennhangon gyerekének egy cigarettázó francia férfi már Párizs XX. kerületében. Szóba elegyedve velük rákérdeztünk, miért, mire azt válaszolta, Le Pen rasszista, és ő Európában szeretne maradni, viszont az euró helyett ő is szívesen viszontlátná a pénztárcájában a frankot.

Ha más nem is derült ki a két párbeszédből, az biztosan, hogy most tényleg nem indult mindenkinek megfelelő jelölt a francia elnökválasztáson. Az embereknek a legutolsó, 2 óra 40 perces elnökjelölti vita sem sokat segített, de a pénteken egy hackercsoport által nyilvánosságra hozott, Macron állítólagos eltitkolt pénzügyeire rávilágító dokumentumok se értek sokat. A közvélemény számára későn jött és visszhangtalan maradt az orosz propagandagépezet hackereinek tulajdonított akció, bár azt is érdemes megjegyezni, hogy némiképp érthetetlen módon a francia országos választási bizottság kifejezetten arra kérte a sajtót, ne adjanak teret a Macronnal és csapatával foglalkozó szivárogtatásoknak. Ez persze csak arra volt jó, hogy az összeesküvés-elmélet hívei többet lássanak a sokszor környezetükből kiragadott információk mögé. Olyan önmagukban szinte semmit nem jelentő adatok láttak napvilágot, mint például hogy a centrista jelölt, Emmanuel Macron aláírása szerepel egy adóparadicsomként ismert karib-tengeri szigeten bejegyzett, La Providence nevű cég papírján. Az információkra Macron és csapata se reagált.

Míg az első forduló előtti időszakot a kivárás és a két politikai szélsőség második fordulóba kerülésével kapcsolatos félelem jellemezte, a vasárnapi voksolást megelőzően már az volt a fő kérdés, mekkora lesz a részvétel és az érvénytelen szavazatok aránya. És míg az előbbi a várakozásokkal ellentétben szépen alakult – 78 százalék járult az urnákhoz –, addig az érvénytelenül szavazók aránya 2,6 százalék volt, közel egymillió. Szakértők most ennek a számnak a dupláját várják, már csak azért is, mert a tizenegy jelöltből most csak kettő közül lehetett választani.

2012-ben, a konzervatív Nicolas Sarkozy és a szocialista Francois Hollande párbajánál 5,8 százalék (2 millió 150 ezer fő) szavazott érvénytelenül. Akkor Hollande 51,6 százalékkal lett elnök úgy, hogy a részvétel 80 százalékos volt. A sajtó találgatásaiban tehát nagy szerepet játszottak az előző évek részvételi adatainak elemzése. A játszmát az átszavazási hajlandóság, valamint két alapvető érzelem, a düh és a lelkesedés dönti el, előbbi inkább Le Pent, utóbbi Macront erősíti.

Bizonyos, hogy sok Fillon-támogató és szocialista törzsszavazó választja – bár kelletlenül, de végtére – Macront, akinek tábora igen széles, de rendkívül vegyes és széttartó. Aki viszont máris feltétel nélkül megbízik a centralista jelöltben, az az üzleti világ. A fő párizsi tőzsdeindex, a CAC az első és második forduló között 6 százalékot emelkedett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.