Rosszkedvű franciák a szavazóurnáknál

Eső és bizonytalanság – ezek jellemzik leginkább a folyamatban levő francia választásokat. Hamarosan zárulnak az urnák, és eldől, ki lesz az ország államfője a következő öt évben.

2012-ben, a konzervatív Nicolas Sarkozy és a szocialista Francois Hollande párbajánál 5,8 százalék (2 millió 150 ezer fő) szavazott érvénytelenül. Akkor Hollande 51,6 százalékkal lett elnök úgy, hogy a részvétel 80 százalékos volt. A sajtó találgatásaiban tehát nagy szerepet játszottak az előző évek részvételi adatainak elemzése. A játszmát az átszavazási hajlandóság, valamint két alapvető érzelem, a düh és a lelkesedés dönti el, előbbi inkább Le Pent, utóbbi Macront erősíti.

Bizonyos, hogy sok Fillon-támogató és szocialista törzsszavazó választja – bár kelletlenül, de végtére – Macront, akinek tábora igen széles, de rendkívül vegyes és széttartó. Aki viszont máris feltétel nélkül megbízik a centralista jelöltben, az az üzleti világ. A fő párizsi tőzsdeindex, a CAC az első és második forduló között 6 százalékot emelkedett.