Súlyos dilemma előtt áll a német hadsereg, amely miatt azonnali reformokat jelentettek be a napokban. Kiderült ugyanis, hogy a Bundeswehren belül – amely az Európai Unió második legnagyobb létszámú katonai szervezete – nincsenek megfelelő kontrollok, a katonák pszichológiai alkalmasságát nem vizsgálják megfelelően. Másképp ugyanis nem fordulhatott volna elő, hogy immáron két katonáról derült ki a közelmúltban: szélsőséges nézetek mentén terrorcselekményre készülnek. A kiszivárgott információk szerint „halállistájukon” vezető politikusok is szerepeltek, mint például Joachim Gauck volt német államfő és Heiko Maas igazságügyi miniszter.
Hetekkel ezelőtt vették őrizetbe a szövetségi hadsereg egyik katonáját, aki a hatóságok szerint szíriai menedékkérőnek álcázta magát, és idegenellenes nézeteitől vezérelve merényletre készült, amit aztán a bevándorlókra hárított volna. Ráadásul minderre elég régóta készülhetett, hiszen a sajtóban megjelent információk szerint a 28 éves Franco Albrecht főhadnagy (hivatalosan persze csak Franco A.-ként hivatkoznak rá) 2015 decemberében menedékkérőként jelentkezett egy befogadóállomáson, majd egy másik bajorországi állomáson szír álnéven menedékkérelmet nyújtott be. Februárban Bécsben fogták el, ahol egy korábban elrejtett lőfegyvert akart magához venni. Két feltételezett társát, köztük egy katonát is rács mögé dugtak, állítólag segítettek neki egy merénylet kitervelésében és előkészítésében.
De mégis hogyan tudott Franco A. fegyvert vinni Bécsbe? „A többi NATO-hadsereghez hasonlóan a németeknél is szigorú az ellenőrzés, nem lehetséges fegyverekkel ki-be járkálni” – közölte megkeresésünkre Csiki Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzője. Hozzátette: a fegyverekhez hozzáférő katonáknak nemzetbiztonsági ellenőrzésen is át kell esniük, az pedig, hogy Franco A. szabálytalanul elrejtett egy lőfegyvert, az őrök hanyagságának gyanúját is felveti.
Azon túl, hogy a történet sajtóba kiszivárgott része borzasztóan zavaros, a kémregénybe illő eset súlyos problémákra is felhívja a figyelmet. Nemcsak azt a figyelmeztető statisztikát támasztja ugyanis alá, amely szerint tavaly ismét 16 százalékkal nőtt a szélsőjobbos bűncselekmények száma (miután egy évvel korábban felével emelkedett ugyanez a szám), hanem azt is, miszerint a radikális jobboldal teret hódított a Bundeswehren belül. Egy hónappal ezelőtt a védelmi minisztérium a katonai elhárítás adataira hivatkozva közölte, hogy 275 katonát vizsgálnak valamilyen szélsőjobboldali „aktivitás” okán, a Rheinische Post című német lap pedig csütörtökön arról számolt be, hogy a sorkatonaság 2011-es felfüggesztése óta több mint 2500 embernél merült fel szélsőjobboldali tevékenység gyanúja. Szerintük ugyanakkor az esetek többsége egyrészt nem volt megalapozott, másrészt évről évre csökkent a számuk.
Szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szélsőjobboldali eszme gyakorlatilag mindig is létezett a Bundeswehren belül, ami részben a náci Németország hadserege, a második világháborúban Európán keresztülgázoló Wehrmacht „csodálatából” ered. Philipp Liesenhoff, a German Marshall Fund Európa-programjának kutatója a Foreign Policy nevű folyóiratnak például arról beszélt, hogy sokan a mai német fegyveresek közül a Wehrmacht egyenruhásait kemény és tapasztalt katonáknak tartják, akikre gyakran pozitív példaként is hivatkoznak. Vizsgálatok során egyes táborokban találtak állítólag a náci korszakból származó relikviákat, például acélsisakokat, fegyvereket és képeket is.
Miközben Németország pozitív példa abból a szempontból, hogy komolyan próbál szembenézni a náci múlttal, 2001 óta folyamatosan növekszik a szélsőjobbos indíttatású bűncselekmények száma, a menekültválsággal felszínre törő társadalmi feszültségek pedig komoly bázist szolgáltatnak a radikális jobboldali eszméknek. Elég csak az Alternatíva Németországnak (AfD) párt viszonylagos – bár most éppen csökkenő – sikerességére gondolni. A néhány éve még senki által nem ismert, öt éve pedig még nem is létező politikai alakulat, ha a világot nem váltja is meg a tartományi választásokon, de mára többezres demonstrációkat hoz össze, és 5-10 százalékra bármikor jó. Jellemző, hogy a párt legjobb eredményeit keleten, az egykori NDK területén aratta, Mecklenburg–Elő-Pomerániában 20,8 százalékot, Szász-Anhaltban 24,3 százalékot kapott. Mindez jól mutatja, hogy az idegenellenesség jellemzőbb keleten, mint az egykori NSZK területén, márpedig a hadseregbe a hajdani NDK területéről a lakosság számához képest jóval többen lépnek be. Míg Németország lakosságának ötöde él keleten, a Bundeswehr tagjainak harmada jön ezekből a tartományokból.
A bajokat látva Ursula von der Leyen védelmi miniszter szerdán átfogó reformokat jelentett be: átvizsgálnák például a hadsereg fegyelmi szabályzatát, valamint átdolgoznák a Bundeswehr katonai hagyományairól szóló rendeletet. A tárcavezető szerint széles körben átvizsgálják a Bundeswehren belüli politikai oktatás, képzés és nevelés területeit. Ellenzéki politikusok, sőt egy felmérés szerint a német választók többsége is megkésettnek érzi a reakciót, amely sokak szerint nem is kellően erős.
