Hollandia kormánya részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról – írja az MTI a hágai fellebbviteli bíróság ítélete alapján.
A tudósítás szerint a törvényszék döntése megerősítette az ügyben eljáró bíróság korábbi ítéletét, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon dolgozó férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek azon veszélynek, hogy meg fogják őket ölni. Gepke Dulek, a bírói testület elnöke kijelentette: az érintetteket a fenntartások nélküli átadással „megfosztották a túlélés esélyétől”.
A bíróság úgy vélekedett, hogy az elhurcoltaknak nagyjából 30 százalék esélyük lett volna a túlélésre, ha a bázison maradhatnak.
Az ítélethirdetést az áldozatok családtagjai nagy felháborodással fogadták. Helyszíni tudósítások szerint többen bekiabáltak igazságtalannak nevezve a döntést. „Ez szégyenteljes ítélet, amely azt az üzenetet közvetíti, hogy nekünk, muszlimoknak nincs jogunk az élethez” – fogalmazott a panaszosokat összefogó csoport vezetője, hozzátéve, hogy mindenképpen fellebbezni fognak.
Marco Gerritsen, a hozzátartozók ügyvédje közölte, megérti ügyfelei haragját, jogi szempontból azonban „nem olyan rossz” az ítélet annak ellenére, hogy a túlélési esélyek kiszámítása „meglehetősen önkényes” volt.
Az áldozatok hozzátartozói 2015-ben fellebbeztek a korábbi ítélet ellen, mondván, hogy az nem kielégítően állapította meg a holland békefenntartók felelősségét.
Eközben arról számolt be a helyi sajtó, hogy beperli a holland államot kétszáz olyan egykori katona, akit annak idején Srebrenicába küldtek „lehetetlen küldetésre”. A felperesek jogi képviselője közölte, ügyfelei a mészárlás óta eltelt 22 év után egyenként jelképes 22 ezer eurós kártérítést követelnek az elszenvedett traumáért. A panaszosok állítása szerint Hága tudhatta, hogy a misszió teljesíthetetlen, a világ ráadásul azóta is őket okolja, mert nem tudták megelőzni a vérfürdőt.
A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
