Brüsszel igazságos „rezsicsökkentés” mellett érvel

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke szerint a nemzeti konzultáció hamis színben tüntette fel az uniót.

– Az elmondottak alapján mintha egy politikai alku körvonalazódna: az unió több forrást biztosít az átállásra Magyarországnak, cserébe a kormány lemond a rezsiárak feletti kontrollról.
– Korai lenne még politikai alkukról beszélni. Egyelőre az Energia Unió tervének részleteit, előnyeit ismertetem a tagállamokkal, melyet mind nemzetállami, mind az uniós intézmények szintjén megvitatunk. Ha a folyamat zökkenőmentesen zajlik, konkrét megállapodásokra jövő év elején kerül majd sor.

– Látogatása túlmutat az Energia Unió népszerűsítésén, hiszen a korábban kitűzött, nemzeti energetikai és klímatervek kidolgozásának folyamatát is ellenőrzi. Hogy áll ebben Magyarország?
– A nemzeti terv elkészítése elsősorban a tagállamoknak fontos, mert ennek segítségével tudnak majd energetikai beruházásokra szert tenni. Ezt nemcsak én gondolom így, az üzleti szektor képviselői is. Energetikai cégek több milliárd euró tőkét fektetnének be, sok tagállam esetében azonban nincs meg az üzleti szereplők és a kormányok közötti kölcsönös bizalom. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a jogállamiság erősítésére, a jogalkotás korszerűsítésére van szükség. A nemzeti energetikai és klímatervekkel a tagállamok kormányai ennek függvényében mutatják be, hogyan illeszkednek majd a globális energiapiachoz. A magyar kormány elkezdte a terv kidolgozását, és idén év végéig elkészül majd az első verzió.

– Készülőben van egy beruházás Magyarországon, amely aligha illeszkedik a Bizottság megújuló energiaforrásokat preferáló jövőképébe. Mit gondol a paksi atomerőmű bővítéséről?
– A beruházással kapcsolatban részletesen egyeztettünk a magyar kormánnyal, a jogi, közbeszerzési aggályokat is sikerült tisztázni. Orbán Viktor egyértelművé tette számomra, hogy az atomerőmű az áramellátás egyik alappillére, ezen a téren pedig a tagállamoknak döntési jogosultsága van. Az Európai Bizottság feladata, hogy biztosítsa az uniós jogszabályok betartását, illetve hogy a paksi atomerőmű második üteme is a biztonsági sztenderdeknek megfelelően működjön. Ugyanakkor az egyeztetések során mindig hangsúlyoztam: a megújulóenergia-beruházások megtérülése gyorsan változik. A megújuló energiahordozók ára egyre csökken, ezért hosszú távú tervezésnél ezzel számolni kell.

– A V4-országok energiapolitikája sok ponton egyezik. Előfordulhat, hogy a kétsebességes Európában külön blokkot alkossanak a „periféria” és a nyugat-európai magországok?
– Természetes, hogy az egyes energiapolitikák a földrajzi térségek alapján térjenek el egymástól. Az északi országok például a szélenergia iránt érdeklődnek, a Baltikum mindig az energiabiztonság szempontjából közelít a kérdéshez. A V4-ek problémái is megegyeznek. Részben az ellátás biztonsága kulcskérdés, hiszen régiónknak van negatív tapasztalata az orosz–ukrán konfliktusokból adódó energiaválságokból. Kihívás a fogyasztói ár alacsonyan tartása úgy, hogy az energiaszektor vonzó maradjon a befektetők számára. Illetve hagyományosan a nukleáris energia népszerű ezekben az országokban. Ezért az energiaunióval kapcsolatos kihívások is megegyeznek: mikorra készülnek el a nemzeti energetikai és klímatervek, milyen költségekkel jár a megújuló energiaforrások bevezetése, s ezek miként integrálhatók egymásba. A budapesti találkozók egyik fő eredménye ezért éppen az, hogy az Európai Bizottság a térségben nemcsak az egyes kormányokkal kezdeményez párbeszédet, hanem regionális alapon is kommunikál majd.