Jean-Claude Juncker egy prágai védelmi és biztonsági konferencián beszélt arról, hogy „a NATO-nak való elkötelezettségünk nem lehet többé kényelmes ürügy arra, hogy a nagyobb európai (védelmi) erőfeszítések ellen érveljünk” – tudósít a BBC. Majd így folytatta: „Nincs más választásunk, mint hogy megvédjük érdekeinket a Közel-Keleten, a klímaváltozás kérdésében és a kereskedelmi egyezmények területén.”
E szavak szinte tökéletesen egybevágnak Angela Merkel nemrég elhangzott beszédével, amelyben kifejtette, hogy Donald Trump megválasztása és a brexitszavazás után Európa már nem támaszkodhat Amerikára és Nagy-Britanniára úgy, mint eddig. Trump folyamatosan azzal vádolja a NATO európai tagállamait, hogy nem veszik ki a részüket kellő mértékben a védelmi kiadásokból.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kiválásával máris jelentősen meggyengült az unió összesített hadereje, hiszen a brit és a francia hadsereg ütőképessége kiemelkedik a többiek közül. Az európai védelmi kiadások korlátozott voltát jól mutatja, hogy a NATO 29 tagállama közül mindössze öten teljesítik azt az ajánlást, hogy nemzeti összterméküknek legalább a két százalékát költsék a honvédelemre. Ezek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Görögország és Észtország.
„Az előttünk álló út azzal kezdődik, hogy biztosítjuk azokat a forrásokat, amelyek a védelmünkhöz szükségesek. Európa védelmét többé nem szervezhetjük ki – mondta Juncker, ugyanakkor hozzátette: – Európa és a NATO versengése szóba sem jöhet. Mi együttesen csak feleannyit költünk (védelemre), mint az Egyesült Államok egymaga, de még így is csak az ő hatékonyságuk 15 százalékára vagyunk képesek. Abszurd, hogy többféle katonai helikoptertípus van szolgálatban, mint ahány kormány van az Európai Unióban.” Juncker példaként hozta föl, hogy az EU-tagállamok átlagosan 27 ezer eurót (8,3 millió forintot) költenek egy katona felszerelésére, míg az USA 108 ezret (33 millió forintot).
Bár a brit hadsereg volt eddig az egyik legerősebb az Európai Unióban, az Egyesült Királyság érvelt eddig a legerősebben a NATO-tól független egységes európai haderő ellen, azt hangoztatva, hogy továbbra is az észak-atlanti szervezet az európai biztonság fő pillére. De ez az ellenvélemény a brexittel hamarosan megszűnik. Erre reagálva jött létre az Európai Bizottság szerdai bejelentése szerint az Európai Védelmi Alap, amelynek feladata az lesz, hogy segítsen a tagállamok kormányainak az összehangolt európai védelmi projektek finanszírozásában.
