A meghallgatás nyilvános részében a szenátorok kérdéseinek jelentős része vonatkozott az orosz beavatkozásra, még az ellenzéki demokraták részéről is mintha ez élvezett volna prioritást ahelyett, hogy „itt és most elkapják Trumpot”. A kérdések özönére válaszolva Comey leszögezte, hogy az FBI 2015 nyarától biztos volt abban, orosz informatikai támadások vannak folyamatban a 2016-os elnökválasztás befolyásolására. Több százas nagyságrendre tette azoknak a célpontoknak (cégek, kormányzati és civil szervezetek) a számát, amelyeket az oroszok például adathalász e-mailek útján célba vettek. Mindez tükrözi a meghallgatást megelőző várakozásokat is, miszerint az orosz beavatkozással kapcsolatos ügyek messze túltesznek az amerikai elnöki intézményt eddig érintő legsúlyosabb botrányon, a Watergate-en is, amely Richard Nixon akkori elnök székébe került.
A meghallgatás és a tavalyi elnökválasztással kapcsolatos vizsgálatok legfőbb tétje, hogy találnak-e olyan mozzanatot, amelyről megállapítható, hogy Trumpot vagy embereit azokért jogi felelősség terhelné. Ha igen, akkor megindítható lenne egy alkotmányos eltávolítási eljárás az elnök ellen. Bármi lesz is azonban ennek az erőfeszítésnek az eredménye, az a csütörtöki meghallgatás hangneméből is kitűnt, hogy az elhidegült orosz–amerikai kapcsolatokat így lehetetlenség lesz kimozdítani a holtpontról, amit Trump a minap külügyminisztere, Rex Tillerson fontos feladataként szabott meg.
Maga Donald Trump előzetesen annyit üzent támogatóinak, hogy velük együtt „jobbak és erősebbek” lesznek James Comey elbocsátott FBI-igazgató szenátusi meghallgatása után. A Fehér Ház későbbre ígért konkrét reakciót a megfogalmazott vádakra, a szóvivő annyit azonban már előtte azért kikérte, hogy az elnököt hazugnak nevezték, és sértőnek minősítette a feltevést.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!