Donald Trump elnökségét valóban fenyegető újabb információkban szegény, Oroszországnak a tavalyi amerikai elnökválasztásokba való beavatkozását illetően bőséges volt a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) nemrégiben elbocsátott főnökének csütörtöki szenátusi meghallgatása. James Comey – aki állításainak főbb pontjait egy nappal korábban már nyilvánosságra hozta – súlyos bírálatokat fogalmazott meg ugyan az elnökkel és kormányával szemben, azt ugyanakkor tagadta, hogy nyíltan az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálat eltussolására szólították volna fel. Igennel válaszolt az orosz beavatkozás valódiságát – például a Demokrata Párt informatikai rendszeréből történő adatlopást – feszegető kérdésekre, de tagadta, hogy a választási eredményeket közvetlenül manipulálták volna.
Ami a részleteket illeti, Comey Trumpék szemére hányta, hogy többször is megpróbálták lejáratni őt és az FBI-t, és ezért nyilvánvaló hazugságoktól sem riadtak vissza. Trump szerinte nem rendelte el a Michel Flynn volt nemzetbiztonsági főtanácsadó ellen – orosz kapcsolatai miatt – folyó vizsgálat felfüggesztését, bár az elnöknek Flynnt dicsérő szavait nehéz volt nem így értelmeznie. Olyannyira, hogy mint mondta, az erről elhangzott mondat – „Flynn rendes fickó, remélem, békén hagyja őt” – megdöbbentette. Szintén nehéz eldönteni, hogy Trumpnak a feltétlen lojalitásra irányuló elvárása konkrét befolyásolásnak nevezhető-e, vagy az, hogy az FBI-vizsgálatot az elnöksége fölött gyülekező felhőként írta le, amelyet el kellene oszlatni.
Comey ugyanakkor a meghallgatáson is megerősítette a szerdán közzétett nyilatkozatában foglaltakat, miszerint célzottan Trump ellen az FBI nem folytatott vizsgálatot. Hogy azonban Comey kényelmetlenül érezte magát, az abból is érzékelhető, hogy az elnökválasztásokon győztes Trumppal a róla elnevezett toronyban folytatott beszélgetés után, még a limuzinjában hozzálátott ahhoz, hogy a laptopján jegyzeteket készítsen az elhangzottakról. Comey közölte azt is, hogy egy ügyvéd barátja útján – már elbocsátását követően – ő szivárogtatta ki a sajtónak ezeket a feljegyzéseket, magát és az FBI-t védendő a hamis állításoktól. Reményét fejezte ki, hogy ha készültek felvételek, azokat nyilvánosságra hozzák.
A meghallgatás nyilvános részében a szenátorok kérdéseinek jelentős része vonatkozott az orosz beavatkozásra, még az ellenzéki demokraták részéről is mintha ez élvezett volna prioritást ahelyett, hogy „itt és most elkapják Trumpot”. A kérdések özönére válaszolva Comey leszögezte, hogy az FBI 2015 nyarától biztos volt abban, orosz informatikai támadások vannak folyamatban a 2016-os elnökválasztás befolyásolására. Több százas nagyságrendre tette azoknak a célpontoknak (cégek, kormányzati és civil szervezetek) a számát, amelyeket az oroszok például adathalász e-mailek útján célba vettek. Mindez tükrözi a meghallgatást megelőző várakozásokat is, miszerint az orosz beavatkozással kapcsolatos ügyek messze túltesznek az amerikai elnöki intézményt eddig érintő legsúlyosabb botrányon, a Watergate-en is, amely Richard Nixon akkori elnök székébe került.
A meghallgatás és a tavalyi elnökválasztással kapcsolatos vizsgálatok legfőbb tétje, hogy találnak-e olyan mozzanatot, amelyről megállapítható, hogy Trumpot vagy embereit azokért jogi felelősség terhelné. Ha igen, akkor megindítható lenne egy alkotmányos eltávolítási eljárás az elnök ellen. Bármi lesz is azonban ennek az erőfeszítésnek az eredménye, az a csütörtöki meghallgatás hangneméből is kitűnt, hogy az elhidegült orosz–amerikai kapcsolatokat így lehetetlenség lesz kimozdítani a holtpontról, amit Trump a minap külügyminisztere, Rex Tillerson fontos feladataként szabott meg.
Maga Donald Trump előzetesen annyit üzent támogatóinak, hogy velük együtt „jobbak és erősebbek” lesznek James Comey elbocsátott FBI-igazgató szenátusi meghallgatása után. A Fehér Ház későbbre ígért konkrét reakciót a megfogalmazott vádakra, a szóvivő annyit azonban már előtte azért kikérte, hogy az elnököt hazugnak nevezték, és sértőnek minősítette a feltevést.
