Továbbra sem közlik a szombat éjjel történt londoni terrortámadás elkövetőinek kilétét a hatóságok „műveleti szempontok” miatt. Azt azonban hangsúlyozzák: tudják, kikről van szó. Mint ismert, vasárnap tizenkét személyt vettek őrizetbe a terrorcselekménnyel kapcsolatban. Hétfőn folytatták a házkutatásokat London keleti városrészeiben.
A Scotland Yard azt feltételezi, hogy nem külföldi terroristák követték el a támadást, hanem hazai eredetű veszélyről volt szó. A nyomozás a hatóságok szerint gyorsan halad, a vizsgálat kiderítette azt is, hogy a gázolásos merénylethez használt Renault furgont az egyik támadó bérelte nem sokkal a terrorcselekmény előtt. Azt is felderítik, hálózatról volt-e szó.
Mint ismert, az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára vasárnap késő este a szombat éjjeli londoni gázolásos és késeléses merényletet. „Az Iszlám Állam harcosainak egy alakulata hajtotta végre a tegnapi londoni támadást” – olvasható a dzsihadista terrorszervezet szócsöveként működő hírügynökség, az Aamák közleményében.
Szombat éjjel egy fehér furgon gyalogosokat ütött el a London hídon. A jármű ezután a Borough Market nevű piachoz hajtott tovább, ahol három férfi kiszállt és sok embert megkéselt. A merénylőkkel a Scotland Yard terrorellenes osztagának nyolcfős egysége végzett nyolc percen belül, összesen ötven lövést leadva a három terroristára. Az akcióban véletlenül lövés ért egy civilt is, de állapota a rendőrség tájékoztatása szerint nem súlyos. A merényletben összesen heten hunytak el, 48 személyt kórházba szállítottak. A halálos áldozatok között egy francia és egy kanadai állampolgár is van, a sérültek között is van hét francia, valamint egy további francia állampolgárt még keresnek.
A manchesteri pokolgépes és a márciusi londoni merényletet követően ez már a harmadik olyan terrortámadás az idén Nagy-Britanniában, amelynek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. A terrorszervezet ugyanakkor előszeretettel vállal magára olyan merényleteket is, amelyek elkövetői nem a tagjai, de tettüket az iszlamisták ideológiája inspirálta.
Cressida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka ezzel kapcsolatban a BBC-nek hétfőn elmondta azt is, hogy az elhárító szolgálatok 2013 óta 18 terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg, és az azóta eltelt időszakban naponta átlagosan egy embert vettek őrizetbe a terrorelhárítási műveletek keretében. Kijelentette: nagyon jó a hírszerzési munka is, és ennek révén a szolgálatok rendszeresen meg tudják akadályozni a készülő merényleteket. Mint mondta, a március vége óta Nagy-Britanniában elkövetett három terrorcselekményt nem külföldről irányították, a merényletek tervezése „jórészt hazai súlypontú” volt. A Scotland Yard vezetője szerint a londoni Westminster hídon március 22-én elkövetett – a szombatihoz hasonló jellegű – gázolásos és késeléses merénylet óta az elhárító szolgálatok öt további merényletkísérletet hiúsítottak meg. Hangsúlyozta: ezeknek, és az elmúlt három hónap három terrortámadásának „vannak nemzetközi dimenziói”, de a nagy-britanniai terrorfenyegetettség jelentős részben nem külföldi eredetű.
– Kicsit örülök, hogy már egy ideje kocsival közlekedek Londonban, ugyanis korábban mindennap a London hídnál szálltam át. Egyébként oda szoktam járni ebédelni, vacsorázni, gintonikozni – mesélte lapunknak az évek óta Londonban élő, sétahajó-vállalatnál dolgozó Marianna. Állítása szerint annak ellenére, hogy egyre gyakoribbá válnak a terrortámadások az Egyesült Királyságban, elhatározta, nincs értelme félelemben élnie. – Mert pont ez a céljuk. Ugyanúgy elmegyek bevásárolni, plázába, moziba, ráadásul egy hajón dolgozom a Temzén. Óvatos vagyok, de nem fogok négy fal közé zárkózni. Részt vettem egy terrorellenes kurzuson is, a folyón dolgozóknak ez kötelező. Lesz, ami lesz – jelentette ki Marianna, aki szerint a június 8-i előre hozott választásra is lehet hatása az újabb merényletnek. Mint mondta, a May-párti kommentelők egyből meggyanúsították Jeremy Corbynt azzal, hogy „ezekkel – mármint a terroristákkal – tárgyalna”.
Eközben Jeremy Corbyn a kampány eddigi legkeményebb kijelentésére szánta el magát: felszólította a konzervatív miniszterelnököt, Theresa Mayt, hogy mondjon le, mert részben őt tartja felelősnek a terrortámadásokért.
Amint arról a London híd közelében lakó Kriszta is beszámolt lapunknak, valóban téma jelenleg a választásra készülő szigetországban, hogy May még belügyminiszterként megszorító intézkedésekre kényszerült, az egészségügyben és a rendvédelemben létszámleépítés történt. Ám a megszorításokra pont Corbyn elődjei miatt volt szükség. – A kétezres évek elején a Munkáspárt sok pénzt elherdált, majd jött az afganisztáni háború, 2005-ben pedig a terrortámadás a londoni metróban, ezek és következményeik rengeteg költséggel jártak, amelyekből a 2010-ben hatalomra került konzervatívok szerettek volna lefaragni – indokolták meg Krisztának elmondása szerint a vele beszélgető londoni választók a megszorításokat. Tátrai Kriszta hangsúlyozta: sokan emlékeznek még erre, így nem értik, miért támadja most Corbyn és a Munkáspárt a konzervatívokat. – A bevándorlásellenes hangulat felkorbácsolása kevés szavazatot hozhat az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP), mert mindenki tudja, hogy az ellenség már a kapun belül van, nem annak túloldalán – fogalmazott.
Theresa May miniszterelnök egyébként egy hétfői nyilvános beszéde után Londonban kellemetlen kérdéseket kapott a rendőrséget korábban érintő megszorító intézkedésekről a jelen lévő újságírók soraiból. A brit miniszterelnök válaszában azzal érvelt, hogy a Munkáspárt árnyék-belügyminisztere 2015-ben szintén a rendőrség büdzséjének mérsékelt csökkentését támogatta (5-10 százalékos csökkentést, szemben az akkor az asztalon lévő tory javaslatokkal, amelyek 25-40 százalékról szóltak – mint ahogy erre a The Guardian cikke rámutat). A miniszterelnök egyben hangsúlyozta: a rendőrségnél és a titkosszolgálatoknál rendelkezésre állnak a megfelelő források. Theresa May a sajtó képviselőinek azt is kijelentette, hogy Jeremy Corbyn alkalmatlan a miniszterelnöki posztra.
A kampány során egyébként volt 20 százalékos előnye is a Konzervatív Pártnak a Munkáspárttal szemben, ez május második felére 8-10 százalékosra olvadt, a manchesteri terrortámadást követően pedig a legtöbb közvélemény-kutatónál tíz százalék alá csökkent. A toryk nem lehetnek biztosak már abban sem, hogy önállóan képesek lesznek megszerezni az alsóházi képviselői helyek többségét.
