Az Európai Uniónak a visegrádi országcsoporthoz hasonlóan kellene fejlődnie – jelentette ki Beata Szydlo lengyel miniszterelnök hétfőn a Varsói Királyi Várban, ahol ünnepélyes keretek között átadta Magyarországnak a V4 soros elnökségét. „Azt szeretnénk, hogy az EU oly gyorsan fejlődjön, mint a V4-csoport: biztonságosan, gyorsan. Figyeljen oda lakosai ügyeire” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint a lengyel kormányfő.
Szydlo úgy vélekedett, hogy a V4 az elmúlt évben „látható és befolyásos résztvevője volt az EU jövőjéről folytatott vitának”, hangja „erős és hallható” volt, „sok európai számára viszonyítási ponttá lett, amelyre a kontinensünket összekötő értékekhez való ragaszkodás a jellemző”. A V4-ek között is előfordulhatnak nézeteltérések, de „ez természetes, mivel minden államnak megvannak a maga céljai, szuverén országok vagyunk”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ünnepségen azt mondta: sem a gazdasági számokat, sem a biztonságot, sem a kulturális életet, sem pedig a demokrácia minőségét nézve nincs semmi szégyenkeznivalója Közép-Európának. Az Európai Unió nagyot nyert azzal, hogy felvette tagjai közé a közép-európai államokat, és „sokat is várhat még a jövőben ettől a régiótól” – mondta.
A kormányfő szerint ma Európában „együttműködés-deficit” van, és hiányzik a cselekvés egysége, ami felértékeli a visegrádi országokat. Orbán életerős, közös célokkal rendelkező, cselekvőképes országokból álló régióként jellemezte Közép-Európát, amely szerinte tartósan is Európa leggyorsabban fejlődő régiója maradhat.
Magyarország július 1-jével veszi át a V4 soros elnöki tisztségét, amely 2018. június végéig tart.
A visegrádi együttműködés 1991-ben kezdődött Antall József miniszterelnök kezdeményezésére, akkor még három ország közt – Csehszlovákia 1993-ban vált szét. Az alapötletet egy középkori, 1335-es találkozó adta, amikor Károly Róbert magyar király Visegrádon tanácskozott III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh uralkodóval.
