Megszavazta szerdán a bukaresti parlament a román balliberális koalíció által a saját kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt. A kormánybuktató előterjesztésre 241-en voksoltak, ami 8-cal több a szükséges 233-nál – ennek eredményeképpen megszűnik a Sorin Grindeanu vezette kabinet mandátuma.
Az ellenzéki alakulatok, valamint a koalíciós pártokkal a parlamentben együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség honatyái távol maradtak a két ház együttes ülésén rendezett vitáról, és nem is szavaztak. Bár két nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a magyar szervezet a kisebbségi jogok bővítését elősegítő törvénytervezetek elfogadása fejében hozzájárul a kormány megbuktatásához, a média és a politikusok részéről megnyilvánuló nacionalista hangulatkeltés nyomására a szociáldemokraták elálltak a kisebbségeknek kedvező intézkedésektől. Ennek nyomán az RMDSZ úgy döntött: nem vesz részt a törvényhozás ülésén.
A rendkívül feszült hangulatban, heves vádaskodások közepette lezajlott parlamenti vitát megelőzően Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tett egy utolsó kísérletet a válság feloldására, és újfent – az elmúlt két hét során sokadszorra – lemondásra szólította a miniszterelnököt. Sorin Grindeanu azonban erre most sem volt hajlandó, ugyanakkor elutasította azt a felkérést is, hogy vállaljon el miniszteri bársonyszéket a majdani kormányban. Az alsóház elnöki posztját is betöltő Dragnea újfent azzal érvelt, hogy a fél évvel ezelőtt megalakult kabinetnek azért kell távoznia, mert a negyedét sem teljesítette a választási programban rögzített célkitűzéseknek.
„Úgy döntöttünk, hogy őszinték leszünk a párttal, de elsősorban a választókkal szemben, és nem teszünk úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Bár felruháztuk az 1989-es rendszerváltás utáni legambiciózusabb kormányprogram megvalósításának feladatával, a Grindeanu-kabinet nem teljesített a reményeinknek megfelelően” – hangoztatta a román szociáldemokraták erős embere. Ezzel szemben Grindeanu – aki miniszterelnöki kinevezéséig a Temes megyei közgyűlést irányította – kijelentette, ma sem fér a fejébe, miként jutott oda Románia legnagyobb politikai pártja, hogy a saját kormánya ellen nyújtson be bizalmatlansági indítványt. A kormányfő szerint maguk a baloldali választók sem értik a pártvezetés hozzáállását, hiszen Liviu Dragnea májusban még azt mondta: állampolgárként és a PSD vezetőjeként egyaránt elégedett a kabinet teljesítményével.
Egyébként a román koalíció vezetősége elutasította azt a javaslatot, hogy a honatyák titkosan adják le szavazatukat. Attól tartva, hogy képviselői és szenátorai esetleg árulást követnek el, Liviu Dragnea pártelnök személyesen felügyelte, párttársai milyen színű golyókat dobnak az előkészített urnákba; az alakulat már napokkal ezelőtt előrebocsátotta, hogy automatikusan kizárja azokat a honatyákat, akik a bizalmatlansági indítvány ellen szavaznak.
A román szociáldemokraták számára a Grindeanu-kabinet menesztése ellenére sem vezet kikövezett út az új kormány megalakításáig, mivel a miniszterelnököt – a parlamenti többséggel rendelkező koalíció javaslata alapján – Klaus Iohannis államfő nevezi ki. Elemzők szerint a jobbközép államfő esetleges akadékoskodásán túlmenően egyértelműen számolni kell a román baloldali alakulat szakadásával.
A Román Akadémia különben a bizalmatlansági indítvány vitájára időzítve rukkolt elő magyarellenes hangvételű állásfoglalással, tiltakozva a javaslat ellen, hogy március 15-e hivatalos ünnep legyen Romániában. A bukaresti tudományos köztestület annak apropóján tett közzé nyilatkozatot honlapján, hogy a román szenátus közigazgatási szakbizottsága hétfőn elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná. Állásfoglalásában a Román Akadémia elnöksége felszólította a román politikai osztály képviselőit, ne sértsék meg „több tízmillió román lelkét, ne csúfolják meg azt az évet, amikor a független, modern Nagy-Románia százéves létének megünneplésére készülnek a románok szerte a nagyvilágban”.
És ez még nem minden: Klaus Iohannis államfő kedden este Berlinben – az RMDSZ és a román balliberális koalíció közötti tárgyalásokra utalva – kijelentette: nem lehet alkudozni az etnikai alapú autonómiáról, ez ugyanis szerinte „nemkívánatos dolog” Romániában.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője aberrációnak nevezte az elnök nyilatkozatát, leszögezve: senki nem folytat tárgyalást etnikai alapú területi önrendelkezésről.
