Megtorpant „a lázadás éve”, de rövid életű lehet May új kormánya

Rosszul számolt a brit miniszterelnök. Hosszú távon a brexit meghiúsulását is hozhatja az eredmény.

Theresa May eltaktikázta magát, de kormányfő marad – ez a csütörtöki brit választás mérlege. A Konzervatív Párt vezetője nem szerzett abszolút többséget a brit alsóházban, miután nem sikerült 326 mandátumot összehozni. Jeremy Corbyn, a megerősödött Munkáspárt vezetője lemondásra szólította fel Mayt, de a politikus ennek nem tett eleget, hanem kisebbségi kormányt alakított. Theresa May sikeresen megegyezett az északír protestáns, konzervatív Demokrata Unionista Párttal (DUP), amelynek tíz alsóházi képviselőjével fontos ügyekben együttműködnek majd a toryk a jövőben.

A brexitnépszavazást követően a politikai szerencsejátékba belebukott David Cameron miniszterelnök utódjává a Konzervatív Párt választotta Mayt, aki emiatt kevésbé erős legitimációval futhatott neki a brexittárgyalásoknak. Az idén tavaszra komoly előnyre tett szert a közvélemény-kutatásokban, ezért hat héttel ezelőtt elérkezettnek látta az időt arra, hogy kiírja az előre hozott választást. Eleinte úgy tűnt, földcsuszamlásszerű győzelmet is arathat, ám May eltaktikázta magát. Nem kizárólag a brexit témájával kampányolt, hanem bedobott például olyan társadalompolitikai elképzeléseket is, amelyektől a közfelháborodás miatt visszalépni kényszerült. Hiba volt May részéről az is, hogy igyekezett biztosra menni, és a közvetíteni kívánt bátor, erős, női miniszterelnök imázsával összeegyeztethetetlen módon a brit hagyományoktól eltérően nem vett részt a televíziós vitákon. Politikai értelemben is „rosszul jött” a kampány alatti két terrortámadás is, hiszen ellenfele, Jeremy Corbyn ezeket összeköthette azon létszámcsökkentésekkel, amelyeket még May belügyminisztersége alatt hajtottak végre a rendőrségnél.

A választás után nem csak a konzervatívok szomorkodhattak. Képviselői helyeket veszített a Skót Nemzeti Párt is, amely ugyan első helyen végzett Skóciában, de gyengülése azt eredményezheti, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök egyelőre nem erőlteti, hogy újabb népszavazást tartsanak a skót függetlenségről. Sturgeon elődje, Alex Salmond nem jutott be a brit alsóházba. Érdekesség, hogy a Skóciában eddig nem kifejezetten erős toryk megelőzték képviselői helyek tekintetében a térségben többnyire jól teljesítő Munkáspártot. Mindenkinél komolyabb pofont kapott az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amely a számukra sikeres tavaly nyári brexitreferendum óta szétesett, és elvesztette legfontosabb témáját. Két évvel ezelőtt egy képviselője lett, a szavazatok több mint tíz százalékát szerezte meg, most egyetlen képviselője sem lett, és kétszázalékos eredményt tudott felmutatni. Nem csoda, hogy a párt vezetője, Paul Nuttall pénteken bejelentette lemondását. Korábbi elnöke, a Donald Trump amerikai elnökkel jó kapcsolatot ápoló – s emiatt az FBI érdeklődését is felkeltő – Nigel Farage ugyanakkor visszatérne a nagypolitikába.

A saját körzetében csak a harmadik helyen végző Nuttallhoz hasonlóan a Liberális Demokrata Párt korábbi vezetője, Nick Clegg is szomorkodhatott. A David Cameron toryjaival 2010 és 2015 között koalícióban kormányzó Clegg – aki miniszterelnök-helyettes volt ezen időszakban – csak a második lett, így nem jutott be az alsóházba. A libdemek összességében viszont jól teljesítettek, a Munkáspárthoz hasonlóan ők is több képviselői helyet szereztek, mint két éve. A Munkáspárt jó eredményéhez nemcsak az járult hozzá, hogy képesek voltak kihasználni a toryk ballépéseit, hanem az is, hogy sikerrel mobilizálták a fiatalokat, akik viszont nagy arányban voksoltak a baloldali alakulatra.

Utóbbit emelte ki lapunknak az Oxfordban élő közgazdász, Róna Péter is. Szerinte ugyan a kilépési szándéknak mély gyökerei vannak a brit társadalomban, a fiatal generációk elutasítják, ennek eredménye jött ki az előre hozott választáson. – A fiatalok nem akarnak hallani arról, hogy ne lehessen minden akadály nélkül elszaladni Rómába vagy egyetemre járni Leuvenben – mondta Róna, aki szerint ez a generáció nem tudja elképzelni magát a nemzetállamok Európájában, amely Orbán Viktor magyar miniszterelnök víziója is. A közgazdász úgy gondolja, hogy a populista hullám után a brit választás is jelzi, hogy megtorpant „a lázadás éve”.

A tervek szerint június 19-én kezdődő, az Európai Unióból való kilépésről szóló tárgyalássorozaton Róna Péter szerint a May-kormányzat tárgyalási pozíciója nem a korábban hangoztatott kemény brexit, hanem az enyhe vagy puha brexit lesz. Mint mondta, az uniónak óvatosan és jóindulatúan kell tárgyalnia, bemutatva, hogy a brexittel mit veszíthetnek a britek. Róna Péter úgy gondolja, a May-kormány rövid ideig, mindössze hat–kilenc hónapig lesz hatalmon, addigra a brexittárgyalások során megismert következmények miatt a közvélemény is inkább bennmaradáspárti lesz, és a Mayt feltehetőleg követő munkáspárti kormány akár a brexit felfüggesztéséről is dönthet. – Ez még nem valószínű, de lehetséges – mutatott rá a közgazdász. Akárhogy lesz is, az bizonyosnak látszik Róna szerint, hogy Nagy-Britannia ráhatása a kontinensre radikálisan csökkent. – Nincs hitelt érdemlő miniszterelnöke, nincs hitelt érdemlő kormánya, így megy Brüsszelbe – jelentette ki Róna, aki úgy gondolja, Európára német hegemónia vagy a német–francia tengely uralma köszönthet. – Megvalósul a kétsebességes Európa, beindul az erőteljes integráció azok körében, akik részt akarnak venni benne. Akik viszont okoskodnak, kimaradnak – zárta szavait az Oxfordban élő közgazdász.

Változatlan személyi összetétellel alakult meg péntek este az új brit kormány belső kabinetje. A Downing Street bejelentése szerint továbbra is Philip Hammond tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget, Amber Rudd a belügyminiszter, Boris Johnson a külügyminiszter, Sir Michael Fallon maradt a védelmi minisztérium élén, és David Davis vezeti a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások irányítására létrehozott tárcát.

Theresa May a BBC televíziónak nyilatkozva péntek este elnézést kért azoktól a volt konzervatív képviselőktől, akik a választáson elveszítették alsóházi mandátumokat, és „akik ezt nem érdemelték meg”.

Arra a kérdésre, hogy megfordult-e a fejében a lemondás gondolata, a kormányfő kitérően azt mondta: a Konzervatív Párt szerezte a legtöbb képviselői helyet az alsóházban és a legtöbb választói szavazatot. „E kritikus időszakban, a nemzet érdekében a kormányalakítás a kötelességünk, és én ezt fogom tenni” – fogalmazott Theresa May. Megerősítette, hogy a tervezett időpontban, június 19-én megkezdődnek az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások.