Megtorpant „a lázadás éve”, de rövid életű lehet May új kormánya

Rosszul számolt a brit miniszterelnök. Hosszú távon a brexit meghiúsulását is hozhatja az eredmény.

A saját körzetében csak a harmadik helyen végző Nuttallhoz hasonlóan a Liberális Demokrata Párt korábbi vezetője, Nick Clegg is szomorkodhatott. A David Cameron toryjaival 2010 és 2015 között koalícióban kormányzó Clegg – aki miniszterelnök-helyettes volt ezen időszakban – csak a második lett, így nem jutott be az alsóházba. A libdemek összességében viszont jól teljesítettek, a Munkáspárthoz hasonlóan ők is több képviselői helyet szereztek, mint két éve. A Munkáspárt jó eredményéhez nemcsak az járult hozzá, hogy képesek voltak kihasználni a toryk ballépéseit, hanem az is, hogy sikerrel mobilizálták a fiatalokat, akik viszont nagy arányban voksoltak a baloldali alakulatra.

Utóbbit emelte ki lapunknak az Oxfordban élő közgazdász, Róna Péter is. Szerinte ugyan a kilépési szándéknak mély gyökerei vannak a brit társadalomban, a fiatal generációk elutasítják, ennek eredménye jött ki az előre hozott választáson. – A fiatalok nem akarnak hallani arról, hogy ne lehessen minden akadály nélkül elszaladni Rómába vagy egyetemre járni Leuvenben – mondta Róna, aki szerint ez a generáció nem tudja elképzelni magát a nemzetállamok Európájában, amely Orbán Viktor magyar miniszterelnök víziója is. A közgazdász úgy gondolja, hogy a populista hullám után a brit választás is jelzi, hogy megtorpant „a lázadás éve”.

A tervek szerint június 19-én kezdődő, az Európai Unióból való kilépésről szóló tárgyalássorozaton Róna Péter szerint a May-kormányzat tárgyalási pozíciója nem a korábban hangoztatott kemény brexit, hanem az enyhe vagy puha brexit lesz. Mint mondta, az uniónak óvatosan és jóindulatúan kell tárgyalnia, bemutatva, hogy a brexittel mit veszíthetnek a britek. Róna Péter úgy gondolja, a May-kormány rövid ideig, mindössze hat–kilenc hónapig lesz hatalmon, addigra a brexittárgyalások során megismert következmények miatt a közvélemény is inkább bennmaradáspárti lesz, és a Mayt feltehetőleg követő munkáspárti kormány akár a brexit felfüggesztéséről is dönthet. – Ez még nem valószínű, de lehetséges – mutatott rá a közgazdász. Akárhogy lesz is, az bizonyosnak látszik Róna szerint, hogy Nagy-Britannia ráhatása a kontinensre radikálisan csökkent. – Nincs hitelt érdemlő miniszterelnöke, nincs hitelt érdemlő kormánya, így megy Brüsszelbe – jelentette ki Róna, aki úgy gondolja, Európára német hegemónia vagy a német–francia tengely uralma köszönthet. – Megvalósul a kétsebességes Európa, beindul az erőteljes integráció azok körében, akik részt akarnak venni benne. Akik viszont okoskodnak, kimaradnak – zárta szavait az Oxfordban élő közgazdász.

Változatlan személyi összetétellel alakult meg péntek este az új brit kormány belső kabinetje. A Downing Street bejelentése szerint továbbra is Philip Hammond tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget, Amber Rudd a belügyminiszter, Boris Johnson a külügyminiszter, Sir Michael Fallon maradt a védelmi minisztérium élén, és David Davis vezeti a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások irányítására létrehozott tárcát.

Theresa May a BBC televíziónak nyilatkozva péntek este elnézést kért azoktól a volt konzervatív képviselőktől, akik a választáson elveszítették alsóházi mandátumokat, és „akik ezt nem érdemelték meg”.

Arra a kérdésre, hogy megfordult-e a fejében a lemondás gondolata, a kormányfő kitérően azt mondta: a Konzervatív Párt szerezte a legtöbb képviselői helyet az alsóházban és a legtöbb választói szavazatot. „E kritikus időszakban, a nemzet érdekében a kormányalakítás a kötelességünk, és én ezt fogom tenni” – fogalmazott Theresa May. Megerősítette, hogy a tervezett időpontban, június 19-én megkezdődnek az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások.