Miből él egy volt amerikai elnök?

Részben adófizetői pénzből, részben könyveladásból és előadásokért kapott dollármilliókból.

Donald Trump amerikai elnök megválasztása után bejelentette, hogy egy fillért sem vesz majd fel elnöki fizetéséből. Később módosítania kellett álláspontján, mert az amerikai alkotmánnyal ellentétes, hogy egy elnök ne vegyen fel fizetést. Így végül évi egy dollárért dolgozik a világ egyik legfontosabb pozíciójában, holott elvileg 400 ezer dollár is üthetné a markát minden évben. Érdekesség, hogy George Washington első elnökként 25 ezer dolláros fizetést vehetett fel 1789-ben, ez 2015-ös dollárárfolyamon több mint 640 ezerre jön ki. Egyébként ő sem akarta elfogadni a fizetést, de addigra már hatályos volt az alkotmány vonatkozó rendelkezése. Volt, aki elegánsabban oldotta meg a kérdést: John F. Kennedy és Herbert Hoover például jótékonykodásra fordította az összeget. Sokan nyilván nem azért akartak elnökké válni, hogy jól meggazdagodjanak, de a világ egyik legnehezebb állásához a világ egyik legjobb országvezetői fizetése is dukál. No de mi történik, ha az ember elhagyja a Fehér Házat?

Egészen sokáig nem gondoskodott az amerikai szövetségi állam egykori vezetőiről. Thomas Jeffersonnak például el kellett adnia személyes könyvgyűjteményét ahhoz, hogy elégséges pénzmag gyűljön össze a Kongresszusi Könyvtár megalapításához. James Monroe elnök (1817–1825) egész élete során különféle adósságokat szedett össze, így elnöksége után elszegényedve hunyt el. Harry Truman elnöknek sem volt semmije a hadseregtől kapott kevéske nyugdíján felül, amikor otthagyta a Fehér Házat. „Sosem tudtam volna áruba bocsátani magamat, mert azzal aláástam volna az elnöki hivatal presztízsét és méltóságát” – mondta egyszer Truman, aki amiatt is bajba került, hogy elnöksége végén nagy hitelt vett fel. A politikus elszegényedése miatt merült fel, hogy az államnak gondoskodnia kellene a távozó elnökökről, 1958-ban pedig elfogadták az ezt rendező törvényt. Azóta jár az elnöknek nyugdíj, utazási támogatás, irodabérlési támogatás, ingyenes levelezés és más kommunikációs támogatás, illetve egyéb jogcímeken kisebb összegek.

2015-ben Jimmy Carterre, idősebb és fiatalabb Bushra, Bill Clintonra, valamint a tavaly márciusban elhunyt Nancy Reaganre összesen 3,25 millió adófizetői dollárt költött a szövetségi állam, ez közel 900 millió forint. A néhai Reagan felesége azért került a listára, mert az exelnöki özvegyeknek is járnak bizonyos juttatások – igaz, Nancy Reagan évi 20 ezer dolláros nyugdíját jótékonyságra fordította, de az ingyenes levelezés lehetőségét megtartotta. A fenti óriási összeg harmada egyébként ifjabb Bush elnöknek ment, ő és Bill Clinton együtt kétmillió dollárba került az amerikaiaknak. Nem is a nyugdíj, hanem az ingatlanbérlés igazán drága, ráadásul ezekkel a pénzekkel ügyeskedni is lehet: Clintonról például kiderült, hogy szövetségi forrásból biztosította a Clinton Alapítvány több dolgozójának fizetését is.

Ha már Clinton: ő a legjobb példa arra, hogyan lehet nagyot kaszálni azt követően, hogy az ember már nem az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A Monica Lewinsky-botrány után alapvetően nem volt nagy vagyona, ám az azóta eltelt években komoly összegeket gyűjtött össze: 153 millió dollár (42,3 milliárd forint) különféle vállalatoknak tartott előadásokból jött össze 2001 és 2015 között. Feleségével, Hillaryvel „fellépésenként” állítólag 200 ezer dollárt (55 millió forintot) kasszíroztak az elmúlt években, de a Time magazin szerint akadt olyan előadása is, amiért félmillió dollárt sem sajnált a megrendelő. Ifjabb Bush olcsóbban, már százezer dollárért (27 millió forintért) okítja a vállalati vezetőket.

A beszédeken kívül sokat hozhatnak a konyhára a könyveladások jogdíjai is. Clinton a fenti óriási összegeken felül további 15 milliót (4,1 milliárd forintot) tehetett zsebre a könyve miatt, ifjabb Bush itt is rosszabbul teljesít, hétmillió dollárt kapott az önéletírásáért. Obamának ez lehet a fő erőssége, hiszen arról már beszélt, hogy az előadásokkal nem akar pénzt szerezni, három könyve viszont jól fogyott: 2009-ben jogdíjakból 5,7 millió dollárral (1,5 milliárd forinttal) lett gazdagabb, igaz, 2015-ben már „csak” 60 ezer dollár (16,5 millió forint) folyt be ebből a számlájára. Ugyanakkor következő, még meg sem írt kötetéért már tízmillió dollár (2,7 milliárd forint) előleget kapott. Obama számára akadhat még egy járható út, ami elég jól fizet: egyetemi oktatónak is visszatérhet. 2004-ig a Chicagói Egyetemen tanított, de egykori harvardi végzettként akár a világ egyik legjobb egyetemén is dolgozhat. A Harvard professzorainak átlagfizetése 200 ezer dollár (55 millió forint) évente.