Nagyot ment Macron pártja

A parlamenti választás első fordulója után az már biztos, hogy teljesen új politikai térkép rajzolódik Franciaországban. Le Pen már mozgósít.

Emmanuel Macron elnök pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezette centrista Modem a szavazatok 32,32 százalékával végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – hozta nyilvánosságra hétfőre virradóra a végleges eredményeket a francia belügyminisztérium.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal kerültek a második helyre, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 13,74 százalékot értek el. A Szocialista Párt (PS) a szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal kénytelen megelégedni.

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójától. A terrorfenyegetettség miatt a választások idején 50 ezer járőröző csendőr és rendőr teljesített szolgálatot.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7882 jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, ahová azok a jelöltek jutnak be, akik több mint 12,5 százalékos eredményt értek el az első fordulóban. A szavazás második fordulóját vasárnap rendezik.

Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Macron úr pártja egyébként csaknem egy évvel ezelőtt jött létre, és sok jelöltnek semmilyen vagy csak kevés politikai tapasztalata van. Úgy látszik, az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron mégis szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-jéig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. 

Macron a reformprogramjával az olyan dolgozói jogok, mint például a 35 órás munkahét csorbítása által a kis- és a középvállalkozóknak kedvezne, támogatásukkal az elnök a francia nemzetgazdaság új motorját indítaná be. Ahogyan az a vasárnapi, első forduló eredményeiből kitűnik, a nagyobb munkavállalói teher ellenére az elképzelés elnyerte a francia választók tetszését.

A munkajogi reformot követően szeptembertől a munkanélküliek és a fiatalok részére indított szakmai átképzések reformját tervezi a kormány, majd 2018 elejétől csökkenteni kívánja a munkavállalók járulékait. Ezzel a rendelkezésével a kormány nagyobb vásárlóerőt ígér, és a fogyasztást ösztönözné. 2018 nyarán a munkanélküli-segélyezési rendszer reformja következne, amelynek értelmében a jövőben az egyéni vállalkozók is igényelhetnének segélyt. A reform utolsó lépéseként a nyugdíjrendszer átalakítását hajtanák végre. Ahogyan arra a Politico külpolitikai szakportál elemzése felhívja a figyelmet, a politikai akarat nem garancia a sikerhez, a munkaerőreform – a választási eredmények ellenére – a szakszervezetek részéről nagy ellenállásba ütközhet.

A Lendületben a Köztársaság párt győzelme az Európai Unió erőviszonyainak átrendeződését is előrevetíti. Macron korábbi kijelentései ugyanis nyilvánvalóvá tették, hogy az elnök Németországgal szövetségben az uniós integráció élére állna. A tandem hosszú közös múltra tekint vissza, a franciák azonban a gazdasági gyengélkedés és Francois Hollande előző elnök elhibázott kormányzása miatt az utóbbi öt évben kiestek az élmezőnyből. Bár a választói bizalom adott a visszatéréshez, ha Angela Merkel német kancellár mellett nagyobb beleszólást akar az unió jövőjének alakításában, Macron kormányának sietnie kell. Ahogyan azt korábban lapunk is megírta, az Egyesült Államok a jövőben kevesebbet törődik majd Európával, ami megnyitja a teret a német–francia kettős számára.

A szocialisták elismerték a bukást, Le Pen mozgósít

A francia nemzetgyűlési választások első fordulóját „a teljes baloldal és azon belül a Szocialista Párt (PS) példátlan visszaesése jellemezte” – mondta vasárnap este Jean-Christophe Cambadélis, a PS főtitkára. A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező és májusig kormányzó PS történelmi vereséget szenvedett a vasárnapi első fordulóban, s a becslések szerint alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

Marine Le Pen, a 14 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végző Nemzeti Front elnöke „erős mozgósításra” kérte a „hazafias választókat” a második fordulóban, miután megfogalmazása szerint „katasztrofális” volt a választók részvétele az első fordulóban.