Csütörtökön tartják az Egyesült Királyságban az előre hozott választást. A két évvel ezelőtti parlamenti választás eredményeképpen összeállt alsóház mandátuma eredetileg 2020-ban járt volna le. Ám Theresa May miniszterelnök hat héttel ezelőtt úgy döntött, előre hozott választással kívánja megerősíteni legitimációját, miután a brexitnépszavazást követően nem országos választás útján, hanem a kormányzó Konzervatív Párt döntése értelmében lett az akkor távozott David Cameron utódja. A voksolás egyfordulós, egyéni választási körzetekben a voksok relatív többsége is elegendő a 650 képviselői hely egyikének megszerzéséhez.
A nap maga több szempontból is érdekes: egyrészt azért, mert 1918 előtt nem egyetlen napon, hanem akár egy hét különböző napjaira leosztva adták le voksaikat a szavazópolgárok. Ám az első világháború végén változtattak, azóta csak négyszer nem csütörtökön volt a választás. Hogy miért pont ekkor? Péntekenként kapták a szavazók a fizetésüket, sokan egyből kocsmába indultak az összeggel. Mivel a söripar akkor még a konzervatívok kezében volt, a kocsmárosok könnyen befolyásolhatták a szavazókat. Nem lehetett vasárnap vagy az azt követő napokon sem a voksolás, mert az egyházak befolyásoló erejétől is féltek. Így esett csütörtökre a választás napja, és a hagyománytisztelő britek tartják is magukat ehhez, annak ellenére, hogy ma már felmérések szerint a brit szavazókra a televízió hat leginkább. Négyből három brit ezt tartja a politikai döntései szempontjából legfontosabb befolyásoló tényezőnek. Emiatt is érdekes volt Theresa May döntése: a Konzervatív Párt vezetője nem vett részt tévévitákon ebben a kampányban.
A munkanap ellenére a brit választásokon hagyományosan magas a részvétel, az utóbbi száz évben 1918-ban volt a legalacsonyabb, 57,2 százalékos, míg 1950-ben a legmagasabb, 83,9 százalékos, két éve 66,4 százalékos volt. A legtöbb szavazókört iskolában, közösségi házban alakították ki, de korábban lehetett pubokban, iskolabuszokban és mosodákban is voksolni. Postai úton is van lehetőség szavazni, 2015-ben az összes voks 16,4 százaléka így érkezett be. A választási regisztráció az előző, 2015-ös voksoláshoz képest sikeresebb volt, félmillióval többen, 46,9 millióan jelezték, hogy részt vennének csütörtöki országos választáson. E tekintetben külön siker volt, hogy a fiatalok (18–24 évesek) magasabb számban regisztráltak, mint korábban, egymillió új szavazó jöhetett ebből a korosztályból. Ez a Munkáspártnak lehet hasznos, hiszen a fiatalok körében ők húsz százalékkal népszerűbbek, mint a toryk.
Ha már fiatalok: a legifjabb megszavazott képviselő 13 éves volt az Egyesült Királyságban, Christopher Monckot 1667-ben választották meg. A mostani választáson a jelöltek harminc százaléka nő, két éve az arány alacsonyabb volt (26 százalék), de ez azzal magyarázható, hogy akkor összességében sokkal többen akartak a brit alsóházba bejutni. Számokat tekintve most kevesebb nő indul (983), mint 2015-ben (1036). Glasgow Centralban csak nők indulnak, de összesen több mint száz olyan választókerület akad, ahol nem indult nő, ez mintegy 7,5 millió szavazópolgárt érint. Érdekesség, hogy a brit választókerületek nem ugyanakkorák, már ami a választók számát illeti: a legnagyobb százötezres, a legkisebb huszonegyezres – utóbbi Jeremy Corbyn felségterülete. A legtöbb jelölt, 15 fő pedig Tony Blairrel együtt indult 2005-ben, Sedgefieldben.
A választásnak több tétje is van, hiszen a toryk és a munkáspártiak eltérő nézetekkel rendelkeznek például a brexittel kapcsolatban, ugyanakkor felmérések kimutatták, nem csak e kérdés dönt arról, melyik pártra szavaznak az emberek. Emellett fontos kérdést dönthet el a választási eredmény az európai baloldal sorsával kapcsolatban is: Jeremy Corbyn példáját sokan követendőnek tartják a kontinensen, az eredmény az ő hozzáállásukon is változtathat. Az eredménytől függetlenül biztos, hogy az új kormány komoly kihívások előtt áll a közelgő brexittárgyalások, valamint az Egyesült Királyság egyben tartása miatt is, hiszen Skócia függetlenségének kérdése ismét napirendre kerülhet.
