„Nincs értelme egy uniós hadseregnek”

Hamarosan kezdődik az észt soros elnökség. Tallinn és Moszkva közt jelenleg nincsen aktív politikai kapcsolat. Interjút adott lapunknak Észtország miniszterelnöke.

– Az észt soros elnökséggel kapcsolatban van valami elképzelése arra nézve, hogy lehetne rendezni Brüsszel és Törökország igencsak feszültté vált viszonyát? Mondta, hogy a migráció lesz a fő téma, Ankarának pedig nagyon nagy szerepe van abban, hogy feltartóztassa az EU felé áramló embertömegeket.
– Az EU és Törökország közt továbbra is van egy létező, működő szerződés. Úgy vélem, a jelenlegi máltai soros elnökség alatt szintén fontos lépéseket tett ezen a téren Olaszország, amely Líbiával egyetértési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy csökkentsék az Európába irányuló menekülthullámot. Ez talán ma még nem működik úgy, ahogy az érintett felek vagy az EU szeretné, de egy fontos lépés a megoldás irányába. A máltai elnökség alatt nem láttunk végső megoldásokat a létező problémákra, ezért természetesen a mi elnökségünk alatt is terítéken lesz a migrációs kérdés. Mi a szolidaritás elvét nagyon komolyan vesszük, ugyanakkor azt is megértjük, hogy ebben a kérdésben nagyon nehéz a különböző tagországok érdekeit egyensúlyba hozni.

– Azt is mondta, hogy az unió biztonsága is szerepel majd a kiemelt témák közt. Mit gondol, hasznos volna, ha az EU egyszer rendelkezne saját külön hadsereggel? Egyre gyakrabban és többfelől hallani olyan véleményeket, amelyek egy ilyen kezdeményezést támogatnának.

– Észtország nem tartozik ezek közé. Nem tartjuk jó ötletnek, hogy legyen két egymással párhuzamosan működő haderő, amelyek közül az egyik a NATO, a másik pedig az EU égisze alatt tevékenykedne. 2016 végén, amikor miniszterelnökként először vettem részt az Európai Tanács ülésén, ott volt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és jó volt látni, hogy van egy erős együttműködés Brüsszel és a NATO közt. Szerintem ez nagyon fontos. Néhány hete az észt parlament megszavazta, hogy csatlakozzunk az EU-n belül működő állandó strukturált együttműködéshez (PESCO). Azt azonban, hogy a közeljövőben, vagy, őszintén szólva, bármikor is két különálló hadsereg jöjjön létre, elképzelhetetlennek tartom.

– Észtországnak több száz kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal. Napjainkban gyakran hallani, hogy kiéleződött a feszültség Nyugat és Kelet közt, és ismét egy fajta hidegháborúnak vagyunk a tanúi. Ilyen közel Moszkvához, úgy, hogy Észtország egy nagyon fontos NATO-tag, osztja ezeket az aggodalmakat?
– A mi határunk nemcsak észt–orosz határ, hanem egyben határ az Európai Unió és Oroszország közt, illetve NATO-határ is. Nem tudjuk áthelyezni az országunkat és áttenni egy másik pontjára a térképnek. Nem is akarjuk. A földrajzi fekvésünk nagyon jó, nagyon örülünk annak, hogy Észtország ott van, ahol van. A természetünk gyönyörű, van rengeteg folyónk, tavunk, szigetünk és több ezer kilométernyi tengerpartunk. Oroszország a szomszédunk. Ma ott tartunk, hogy nincsen Moszkvával semmilyen aktív politikai kapcsolatunk. A mi országunk osztja az általános uniós álláspontot a Moszkva elleni szankciók terén. Vannak kérdéseink azzal kapcsolatban, hogy Oroszország eleget tesz-e a minszki egyezményben foglaltaknak, tiszteletben tartja-e a nemzetközi jogszabályokat. Utóbbiakat súlyosan megsértették Grúziában és Ukrajnában. Sajnos a mai napig nem láttunk egyetlen pozitív lépést sem ezeken a területeken.

– Mit lehet tudni Észtország Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatairól?
– Jelenleg kilenc különböző ponton kapcsolódik az áramhálózatunk az oroszokéhoz és Fehéroroszországhoz. Az egyik nagy ívű tervünk, hogy leváljunk ezekről. Ez egy közös cél valamennyi balti állam és Lengyelország számára. Mind a négy ország kormányfője találkozott Észtországban a közelmúltban, és most azt vizsgáljuk, hogyan lehetne ezt a célt közösen megvalósítani.

– És mikorra sikerülhet?
– Ez egy hatalmas projekt, ami rengeteg pénzbe kerül és nagyon sok munkával jár. Remélem, sikerül 2025 végéig elérni a célunkat. Ha így lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy igen jó tempóban valósítottuk meg, de én azt hiszem, hogy akár tíz évnél is tovább tarthat.

– Egyes balti államokban a politikusok arra panaszkodtak, hogy megnőtt az orosz hírszerzés aktivitása a területünkön az elmúlt években. Önök tapasztalnak ilyesmit?
– Úgy hiszem, a szervezeteink, a rendőrségünk, az észt emberek és az észt katonai szervezetek elég erősek ahhoz, hogy megvédjék a függetlenségünket – együtt partnereinkkel, a NATO-val és az EU-val. Ezen a ponton egyébként szeretném felhívni a figyelmet a Tallinnban működő NATO Kibervédelmi Kiválósági Központra. Ez jól mutatja, hogyan lehet kibervédelmi rendszert felállítani. és ellenállni a kibertámadásoknak. Értek már minket ilyen támadások tíz évvel ezelőtt is. A központ munkájában körülbelül húsz állam – köztük Magyarország – vesz részt.

– Egy pillanatra még maradjunk Oroszországnál. A hírek alapján jelenleg önök igen nagy erőket és összegeket fordítanak arra, hogy kialakítsanak egy komoly orosz nyelvű médiát. Ez valóban így van? S ha igen, ezzel az esetleges moszkvai propaganda hatástalanítása, vagy ellenpontozása lenne a cél?
– Nézze, a lakosságunk 25 százaléka vagy csak oroszul beszél, vagy orosz anyanyelvű. Már része a közszolgálati műsorszolgáltatásnak egy országosan fogható, jó színvonalú, orosz nyelvű televíziós csatorna, és ugyancsak van orosz nyelvű rádióműsorunk. Ezek független szerkesztőségi elvek mentén működnek. Ezenkívül több, nem állami kézben levő, Észtországból működtetett orosz nyelvű hírportál is van. Természetesen szeretnénk az állampolgárainkat megbízható információkkal ellátni azzal kapcsolatban, hogy mi történik Észtországban, a NATO-ban, az EU-ban és általában véve a világban. Nagyon fontos a tájékoztatás. Ugyanakkor Észtország egy szabad ország. Nem zárhatunk be csatornákat, vagy tilthatunk be programokat.

– Ha már szóba került az oroszországi média, ön igen különös kapcsolatot ápol a Sputnik News hírügynökséggel. Nemrég megtiltotta a párttársainak (Közép Párt), hogy nyilatkozzanak ennek a médiumnak. Továbbra is tartja magát a bojkotthoz?
– Azt mondtam, hogy az észt kormánytagoknak nem kéne interjúkat adni a Sputnik Newsnak, és ugyanezt mondtam a párttársaimnak is. Működik nálunk a szólásszabadság, de ez nem azt jelenti, hogy minden információs csatorna valódi újságírói sztenderdek mentén működő sajtóorgánum lenne, vagy hogy eszerint kellene őket kezelni. A Sputnikot a sajtótájékoztatóinkról is kitiltottuk.