Letelepedésért kell folyamodnia és egy, az azt feltüntető külön okmányt kell majd igényelnie annak a 3 millió uniós állampolgárnak, aki a jövőben tartósan Nagy-Britanniában szeretne tartózkodni és az ottani juttatásokból részesülni. A belügyi tárca tervei szerint az új eljárás az ország uniós kilépése után lépne érvénybe. A hétfői bejelentés nem volt váratlan, Theresa May kormányfő múlt hét csütörtökön a brüsszeli uniós állam- és kormányfői csúcson megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek. A javaslata azonban nem aratott tetszést, mert valójában nem tartalmaz vonzó feltételeket, továbbá rendkívül hosszas bürokratikus folyamatba kényszeríti az ott letelepedni kívánó EU-s állampolgárokat.
Az ország teljes kiválása – jelenlegi állapot szerint 2019. március 29. – után még egy alku tárgyát képező hosszúságú periódus állna rendelkezésre arra, hogy az uniós állampolgárok visszamenőlegesen ötévnyi folyamatos nagy-britanniai tartózkodást tudjanak igazolni. A letelepedett státusra
irányuló eljárás már értelemszerűen azokra a vendégmunkásokra is kiterjed, akik a tavaly június 23-i brexit-népszavazás óta kérvényezték letelepedésüket, ennek a nagyjából 150 ezer embernek tehát meg kell ismételnie az eljárást. A tervek szerint a jövőben egyedül a letelepedési kérvény elindítása után nyílna meg az út a társadalombiztosítás, a szociális juttatások, a nyugdíjjogosultság elérése vagy a brit állampolgárság kérvényezése felé. A letelepedés kérése 2019. március végéig opcionális, onnantól viszont kötelező lesz a megadott két év türelmi idő alatt. Az viszont már most biztos, hogy aki a brexit után kezdi meg a papírozást, sokkal nehezebb feltételek elé kerülhet. A belügyi tárca ugyanakkor közölte, több eljárásrendet is elképzelhetőnek tart, a mostani csupán egy megoldási javaslat a sok közül a nem brit állampolgárok jogi státusának megállapítására.
Az írek szerencsések, mert bár uniós állampolgárok, a két ország közötti sajátos kis-Schengen-zóna miatt ebben az egész eljárásban nem kell majd részt venniük.
A tervezet szól arról is, hogy mindezek ellenére az EU-tagság megszűnése után az ott letelepedni vágyó EU-s állampolgárok nem esnének az Európai Bíróság hatálya alá. A tervezet csak névlegesen kötődik a kormányzó konzervatívok vállalásához, hogy az évi 335 ezerről százezerre csökkentsék a bevándorlók számát, ugyanis lehetetlen kiszámítani, a még életbe sem lépett szabályozás milyen hatást fog kifejteni a bevándorlási hullámra.
Az új szabályozás egyik alapelve az is, hogy a brit kormány nem kíván családokat szétszakítani. Azok a családtagok, akik a brit EU-tagság megszűnése előtt csatlakoznak letelepedett státusra jogosult EU-állampolgár hozzátartozójukhoz, öt év után szintén folyamodhatnak letelepedett státusért.
Az intézkedés rengeteg magyart is érinthet, hiszen Nagy-Britanniában a legóvatosabb becslések szerint is legalább 100 ezer honfitársunk él. Más számítások korábban az ötödik, sőt a második legnépesebb magyar városként is emlegették Londont. Jonathan Kott korábbi brit nagykövet az indexnek adott interjújában már 2012-ben arról beszélt, hogy 100-200 ezer magyar élhet csak a fővárosban, és azóta valószínűleg csak tovább nőtt a számuk.
