A tervezet szól arról is, hogy mindezek ellenére az EU-tagság megszűnése után az ott letelepedni vágyó EU-s állampolgárok nem esnének az Európai Bíróság hatálya alá. A tervezet csak névlegesen kötődik a kormányzó konzervatívok vállalásához, hogy az évi 335 ezerről százezerre csökkentsék a bevándorlók számát, ugyanis lehetetlen kiszámítani, a még életbe sem lépett szabályozás milyen hatást fog kifejteni a bevándorlási hullámra.
Az új szabályozás egyik alapelve az is, hogy a brit kormány nem kíván családokat szétszakítani. Azok a családtagok, akik a brit EU-tagság megszűnése előtt csatlakoznak letelepedett státusra jogosult EU-állampolgár hozzátartozójukhoz, öt év után szintén folyamodhatnak letelepedett státusért.
Az intézkedés rengeteg magyart is érinthet, hiszen Nagy-Britanniában a legóvatosabb becslések szerint is legalább 100 ezer honfitársunk él. Más számítások korábban az ötödik, sőt a második legnépesebb magyar városként is emlegették Londont. Jonathan Kott korábbi brit nagykövet az indexnek adott interjújában már 2012-ben arról beszélt, hogy 100-200 ezer magyar élhet csak a fővárosban, és azóta valószínűleg csak tovább nőtt a számuk.
