A 15. alkalommal megrendezett, Közvetlen vonal elnevezésű médiafórumon Putyin elmondta: az orosz gazdaság három negyedéven át növekedést mutatott, az idén az első három hónapban az ipari termelés 0,7 százalékkal, a beruházások 2,3 százalékkal nőttek, a devizatartalékok elérték a 405 milliárd dollárt, az infláció pedig a példátlanul alacsony, 4,1 százalékos szintre csökkent. Hozzátette, hogy tavaly június–augusztus óta a reálbérek is lassan növekedni kezdtek – írja az MTI.
Sajnálkozását fejezte ki az amerikai szenátus által a tavalyi elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozás miatt megszavazott új szankciók miatt, azokat belpolitikai indítékúnak nevezte, és rámutatott, hogy az ilyen intézkedések a Nyugatnak is károkat okoztak.
Az orosz elnök ENSZ-adatokra hivatkozva közölte, hogy Oroszországnak 50-55 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az ellene hozott szankciók, a büntetőintézkedéseket bevezető országoknak pedig 100 milliárdot. Rámutatott, hogy a szankciók hatására Oroszország „visszanyerte kompetenciáját” az elektronikában, a repülő- és rakétaiparban, valamint a nehézgépgyártásban, baromfi- és sertéshúsból önellátóvá, a búzaexportban pedig világelsővé vált.
Elismerte, hogy nem szűnt meg Oroszországnak a nyersanyag-exporttól való függősége, de rámutatott, hogy növekedésnek indult az energiahordozóktól független kivitel is. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati szankciókra válaszul bevezetett orosz élelmiszerembargó hatálya az év végéig tart. Putyin szerint ennek feloldása a partnerek magatartásától függ.
Az elnök szerint a szankciók eltörlése esetén Oroszország hasonlóképpen fog cselekedni, ellenkező esetben problémái támadnának a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO). Putyin megígérte, hogy az orosz állam ebben az esetben is folytatja majd az orosz agrártermelők „nem durva” – nem közvetlen szubvenciók általi – támogatását.
A gazdasági válságot az olajárak visszaesése, illetve az ukrajnai Krím félsziget 2014-es bekebelezése miatt bevezetett szankciók okozták Oroszországban.
Mindemellett kijelentette, hogy Oroszország nem tekinti ellenségének az Egyesült Államokat, és az amerikai belpolitikai küzdelem kiéleződésével magyarázta az oroszellenes hangulat felmelegítését Washingtonban. Mint mondta, erre Moszkva nem tud hatást gyakorolni, de készen áll a konstruktív párbeszédre.
James Comey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elbocsátott igazgatójának kongresszusi tanúvallomását kommentálva Putyin megjegyezte, hogy a szövetségi rendőrség volt parancsnoka ezúttal sem mutatott be az állítólagos orosz hackertámadásokra vonatkozó bizonyítékokat.
Az orosz elnök kiemelte, hogy Comey felvette a Trumppal folytatott beszélgetését, majd párhuzamba állította a volt FBI-igazgató ügyét Edward Snowdenével. Majd közölte: mindenesetre ha bármilyen eljárás indul Comey ellen, készek számára is politikai menedékjogot adni – teszi hozzá az RT.com.
