Putyin Snowden után az FBI volt igazgatóját is befogadná

Az orosz elnök többórás televíziós show-ban igyekezett demonstrálni magabiztosságát és szociális érzékenységét.

Odaszúrt még ukrán kollégájának azzal is, hogy „európaiként” fel kellene számolnia az offshore-jait, végül megnyugtatta Kijevet, hogy Moszkva igyekszik nem beavatkozni az ukrán belügyekbe.

Az amerikai kapcsolatokról Putyin egyenesen az Egyesült Államokból kapott baráti kérdést, amelyre válaszolva mindenkit megnyugtatott, hogy az oroszok nem tekintenek ellenségként Washingtonra. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok két világháborúban is egy oldalon harcolt, s az oroszok többsége tisztelettel viszonyul az amerikai nép eredményeihez. Az Amerikában tapasztalható ruszofóbiáról szólva kifejtette, hogy Moszkva kész a konstruktív párbeszédre, s reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokkal közösen sikerül megoldást találni az ukrajnai és a szíriai konfliktusra. Putyin szerint a szegénység leküzdésétől a terrorizmus elleni harcig számos kérdésben együtt kellene működnie a két nagyhatalomnak. Az FBI leváltott vezetőjének James Comey-nak a vádjaira reagálva Putyin kijelentette, az állítólagos orosz beavatkozásra vonatkozóan továbbra is bizonyítékokat vár, s megjegyezte, hogy Oroszország nyíltan vállalja a véleményét, s ehhez nincs szüksége átláthatatlan módszerekre. Az FBI volt igazgatóját Snowdenhez hasonlította, s a tőle már megszokott szarkazmussal odaszúrt, ha Comey-t Amerikában üldözik, akkor Oroszország kész neki is menedéket adni.

Több kérdés érkezett az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal kapcsolatban is. „Ha nem lett volna a Krím, kitaláltak volna valami mást!” – fogalmazott Putyin, megjegyezve, hogy a fő cél Oroszország úgynevezett feltartóztatása. Az elnök úgy látja, amikor több ország konkurenst látott Oroszországban, megkezdődött a nyomásgyakorlás, s különböző okokat találtak ki az orosz növekedés s ezzel párhuzamosan a világban megnövekedett befolyás visszafogására. Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy a büntető intézkedések több kárt okoztak (100 milliárd dollár) azok bevezetőinek, mint magának Oroszországnak, amely 50-52 milliárd dollárt vesztett a szankciókon. Közben a zöldségtermesztők szövetségének elnöke az ágazat szempontjából egyenesen ajándéknak nevezte a történteket, s az iránt érdeklődött, hogy a büntető intézkedések feloldása után is megvédi-e az állam a hazai termelőket. Putyin ezt megígérve a mezőgazdaságot, a gyógyszeripart és a rakétagyártást említve azt vetette fel, hogy a szankciók bevezetése megmozgatta az orosz agyakat.

Putyin beszélt arról is, hogy az olajárak esése jóval több gondot okozott a gazdaságnak, mint maguk a szankciók. Az államfő örömmel konstatálta, hogy megállt a gazdaság esése, s ez érződik a fizetéseken is, amelyek áprilisban már 2,3-2,4 százalékkal nőttek. Putyin óvatosan még további türelmet kért az orosz polgároktól, ám utalt arra, hogy a befektetések gyorsabban nőnek, mint a gazdaság, s ez pozitív hatással lesz a szociális szférára is. Az ellenzéki tüntetések kapcsán az államfő megértéssel beszélt az átlagemberek utóbbi időben megnövekedett gondjairól, ám óvott attól, hogy ebből bárki is politikai tőkét kovácsoljon. „Kész vagyok a párbeszédre minden olyan ellenzéki erővel, amely nem az emberek problémáira spekulál, hanem megoldást javasol azokra!” – fogalmazott Putyin, megjegyezve, hogy a korrupció problémája továbbra is fontos, de már nem az első számú kérdés Oroszországban.

Szokásától eltérően Putyin beszélt a családjáról is. Egy, a félrekezelésre panaszkodó rákbeteg asszony hívása kapcsán mesélt apja betegségéről, egy konkrét kérdésre válaszolva pedig unokáiról. „Egyikük már óvodás, de ha csak a nevét kimondanám, azonosítják, s nem hagynák békén. A második nemrég született” – árulta el Putyin, aki azt is megjegyezte, hogy lányai minden híreszteléssel ellentétben Moszkvában élnek.