A közel egy éve zajlott brexitreferendumot követően az Európai Unió lakossága elkötelezettebb az unió mellett, mint korábban – derült ki a Pew Research Center közvélemény-kutatásából. Az amerikai intézet lapunknak megküldött adatai alapján hiába nyilatkozta csütörtökön Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) volt vezetője, a brexit egyik fő felelőse a kormánypárti Magyar Időknek, hogy a magyaroknak „ki kellene lépniük, ha szuverén állam akarnak lenni”, a lakosság nem osztja a véleményét.
A magyarok elsöprő többsége, 77 százaléka az Európai Unió tagja szeretne maradni,
igaz, abban komoly megosztottság mutatkozik, hogy kell-e népszavazást tartani az ország uniós tagságáról. A magyarországi felmérés 944 ember személyes megkérdezésével készült március 11-e és április 4-e között, reprezentatív az ország lakosságára nézve, és 4,7 százalékos a hibahatár. Így kijelenthetjük, hogy a tavaly tavaszi felméréshez képest hibahatárnál nagyobb mértékben, összesen kilenc százalékkal (37-ről 28-ra) csökkent azok aránya, akik nem kedvelik az Európai Uniót Magyarországon. Eközben az EU-t kedvelők aránya 61-ről 67 százalékra nőtt (a fiataloknál összesen 81 százalék kedveli az EU-t, azaz van generációs különbség is).
Úgy fest, nem vált be a kormány Brüsszel-ellenes kampánya.
Magyarországon kívül Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban végezték el a felmérést. Az országok együtt mintegy nyolcvan százalékát adják az EU népességének és 84 százalékát az unió gazdasági teljesítményének. A megkérdezettek 18 százalékos átlaga látná szívesen országát az EU-n kívül, de a lakosság többsége (53 százalékos átlaga) szeretné hallatni a hangját egy referendum formájában.
Az említett országokban élők szerint az EU rosszul kezelte a migrációs helyzetet és a gazdasági kihívásokat, ezért több mint felük nemzetállami hatáskörbe delegálná ezeket a feladatköröket. Itt a magyaroknál jött ki a legnagyobb arány, 82 százalék, azaz a folyton szuverenitás-kérdésekről beszélő kormány itt át tudta adni üzenetét a lakosságnak.
Érdekesség, hogy a magyaroknak mindössze 42 százaléka látja jónak az ország gazdasági helyzetét
(ez ötszázalékos, hibahatáron túli növekedés az előző évben mérthez képest), 47 százalékuk szerint pedig az Európai Unió jól kezeli a gazdasági kihívásokat (36 százalék szerint nem). A migrációs helyzetet a magyarok 66 százaléka szerint rontotta el az EU, a hazai baloldaliak hajlamosabbak voltak jobb értékelést adni az uniónak (43 százalék volt elégedett), mint a jobboldaliak (23 százalék).
A brexitet a megkérdezett országokban élők mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió számára rossz lépésként értékelik. A magyarok 67 százaléka szerint rossz lesz az EU-nak a brexit (átlag: 69 százalék), míg 41 százalékuk a britek számára is rossz hatást jósol (átlag: 55 százalék). Érdekesség, hogy a magyarok (és lengyelek) negyede nem akart vagy tudott választ adni utóbbi kérdésben.
A britek végletekig megosztottak: 48 százalékuk szerint rossz lesz nekik a brexit, 44 százalékuk szerint pedig jó.
Még egy területről derült ki a Pew Research Center felméréséből, hogy sikert aratott ott a Fidesz kommunikációs gépezete: a németek és Angela Merkel megítélése rosszabb idehaza, mint a többi országban mért átlag. A részt vett országok lakossága alapvetően kedveli Németországot (71 százalék), és abban is bízik, hogy a kancellár asszony Európa javát szolgáló döntéseket hoz majd (52 százalék) az átalakuló Európában, de sokan (49 százalék) már most úgy érzik, túl nagy hatása van az EU döntéshozására. A magyarok 69 százaléka kedveli Németországot, de csak 37 százalékuk bízik Merkelben – ennél alacsonyabb arány csak Görögországban jött ki (15 százalék). Érdekesség, hogy a legtöbb államban, még Németországban is a baloldaliak kedvelik jobban az egyébként kereszténydemokrata kancellárt.
A Pew felméréséből egyébként még egy érdekesség kiderül: három párttal kapcsolatos szimpátiára kérdeztek rá, a Fideszre, a Jobbikra és az MSZP-re. A Fidesz támogatottsága náluk 48 százalékos (ebből 10 százaléknak nagyon szimpatikus a kormánypárt), 42 százalékuk viszont elutasítja őket. Tavaly tavasszal 41:53 volt a kedveltség–elutasítottság arány a Fidesz esetében, mindkettő hibahatáron kívül van, azaz úgy fest, a kormánypárt sokakat képes lehetett visszacsábítani táborába. Az MSZP és a Jobbik támogatottsága viszont csökkent egy év alatt. A szocialistákat 19 százalék kedveli (tavaly: 28 százalék), 66 százalék elutasítja (tavaly: 64 százalék). A Jobbiknál az idei szimpátia-arány így alakult: 27 százalék kedveli (tavaly: 36 százalék), 58 százalék viszont nem (tavaly: 58 százalék).
