A WHO jelentése szerint április 27., a tavaly októberben kitört kolerajárvány újbóli erőre kapása óta összesen 101 820 kolerás megbetegedést regisztráltak Jemenben, és ezeknek nagyjából 0,7 százaléka, 789 megbetegedés volt halálos kimenetelű. Bár a járvány mortalitása nem nevezhető magasnak, a brit Oxfam jótékonysági szervezet becslése szerint így is minden egyes órában meghal egy kolerás jemeni – tudósít a The Atlantic.
Noha sokan azt gondolják, hogy a kolerát már évszázadokkal ezelőtt maga mögött hagyta az emberiség, ez egyáltalán nincs így. Évente átlagosan három-öt millió ember betegszik meg a világon, és 30 ezren meg is halnak kolerában. A betegség terjedését elsősorban az elégtelen higiéniai körülmények, leginkább a szennyezett ivóvíz segítik elő. Ilyenformán a kolera a harmadik világ országaiban, különösen a háború sújtotta övezetekben gyakori.
Jemenben minden adott a kolera terjedéséhez. Az arab térség legszegényebb országa, ahol több mint két éve dúl a polgárháború legújabb fejezete a Szaúd-Arábia által támogatott elnök, Abd Rabbuh Manszúr, és az irániak által pénzelt, a volt elnökkel, Ali Abdullah Szalehhel szövetségre lépett lázadók között. A háborúban eddig több mint tízezren haltak meg, milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. A harcok miatt háromszáz kórházat zártak be vagy romboltak le, és általánosságban összeomlott az ország egészségügyi rendszere, víz- és csatornahálózata. Mindezek külön-külön is elegendők lennének a kolerajárvány tüzeléséhez.
Bár a kolerát ma már jól tudjuk diagnosztizálni és kezelni (így halálozási aránya nem túl magas), mindenféle közegészségügyi intézkedést megnehezít – ha nem tesz teljesen lehetetlenné – a polgárháború. A legrosszabb a helyzet Szanaában, a fővárosban, ahol miután április 27. és május 13. között 151-en haltak meg, rendkívüli állapotot léptettek életbe. A hatóságok sürgetik azokat az országokat, amelyek már korábban ígértek összesen 1,1 milliárd dollár értékű segítséget a járványellenes küzdelmekre, hogy váltsák be ígéretüket, és küldjék a segélyt.
