Mintha valamely manapság népszerű, szuperrealisztikus amerikai tévésorozat tényfeltáró újságírónője vagy a titkosszolgálat laborjában halottak DNS-ével terroristákat leleplező csinos igazságügyi orvos szakértő nézne velünk farkasszemet – ennyire hihető figurának néz ki első pillantásra az a 25 éves hölgy, akinek a letartóztatását hétfőn jelentették be az amerikai hatóságok azzal összefüggésben, hogy egy hírszerző ügynökségnek dolgozó külső munkatársként titkos dokumentumokat szivárogtatott ki a sajtónak. Az Egyesült Államokban is roppant furcsának számító Reality Winner nevet viselő (szabad magyar fordításban: Valóság Nyertes) nyelvi elemző a georgiai Pluribus International Corporation cégnek dolgozott, amely az elektronikus lehallgatásairól elhíresült Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megrendelése alapján végez bizonyos feladatokat.
Bár a vádemelés szövege ennyire nem pontosítja a bűncselekmény körülményeit, azért lehet nagy biztonsággal állítani, mert az igazságügyi minisztérium bejelentése előtt mindössze néhány órával jelent meg az Intercept hírportálon egy cikk, amely az NSA-tól szerzett, rendkívül friss, május 5-én keltezett dokumentumra hivatkozva azt állítja: 2016-ban az orosz katonai hírszerzés (GRU) hackertámadást intézett a szavazógépek szoftverét fejlesztő VR Systems cég ellen, illetve adathalász elektronikus leveleket küldött 122 amerikai választási tisztségviselőnek. Miután a vonatkozó iratot hatan nyomtatták ki az ügynökségnél, és közülük egyedül Winnernek nem volt erre biztonsági jogosítványa.
Az Intercept ráadásul május 30-án rákérdezett az NSA-nél a korábban postán, anonim forrásból kapott dokumentum hitelességére, s a hadseregben állítólag hat évet lehúzó fiatalt nem volt túl nehéz fülön csípni. Szombaton tartóztatták le Augustában, és tettéért akár tíz év börtönre is ítélhetik. Bár a vádakban nincs szó a motivációról, a Fox News átnézte a Winner által is használt közösségi médiumokon elérhető megnyilvánulásait, és ebből kiderül, hogy harcos környezetvédő beállítottságú személyről van szó, aki „ellenállást” szeretett volna Donald Trump elnökkel szemben. A testedzés-fanatikus, fárszi és pastu nyelveken beszélő, fiatal nő egy helyütt gúnyosan kommentálta Trump győzelmét, mondván: annak, hogy az „Oroszországi Föderáció Egyesült Államokja leszünk”, annyi haszna biztos lesz, hogy „az olimpiai súlyemelés lesz a nemzeti sport”.
Bár az NSA-ről valóban súlyos információkat nyilvánosságra hozó, orosz menedékjogot élvező amerikai titkosszolgálati informatikus, Edward Snowden ügyével nem hasonlítható össze a mostani, a Wikileaks tényfeltáró szervezet alapítója, Julian Assange is a Winnerrel való szolidaritásra szólított. „Volt bátorsága segíteni a valóság megismerésében” – írta üzenetében.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov határozottan visszautasította az Interceptben közölt állításokat, amelyek arra nem tértek ki, hogy az állítólagos orosz támadások eredményesek voltak-e. Bár korábbi megnyilvánulásaikban amerikai politikusok és titkosszolgálati vezetők többször is azzal vádolták Oroszországot, sőt személyesen Vlagyimir Putyin elnököt is, hogy beavatkozott a 2016. novemberi amerikai elnökválasztásokba Trump oldalán, azt eddig senki nem állította, hogy a szavazatszámlálásra ráhatása lett volna.
Winner ügye, illetve az időzítés annak fényében különös, mert a napokban nem ez az egyetlen amerikai titkosszolgálatokat érintő botrány, amely nagy figyelmet kelt. Az amerikai szenátus csütörtökön rendezi meg azt a nyilvános meghallgatást, amelyen a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump által egy hónapja kirúgott vezetője számol be a vonatkozó ügyekről. A választások idején James Comey Trumpnak kedvező döntést hozott azzal, hogy a felszínen tartotta a rivális demokrata jelölt Hillary Clinton e-mail-botrányát, ám az új kormány munkába állását követően vélhetőleg az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálat miatt kényelmetlenné vált a személye. Olyan állítások is megjelentek, miszerint Trump személyesen kérte, hogy az emberei orosz kapcsolatait célzó vizsgálatokat fektesse.
Ha ezek a vádak igaznak bizonyulnak – Comey-nak csütörtökön lehetősége lesz a megerősítésükre vagy a tompításukra –, akkor Trump ellen sokak szerint alkotmányos elmozdítási eljárást (impeachment) lehetne megindítani. A Fehér Ház közben jelezte: Trump nem kíván élni az úgynevezett elnöki privilégiummal, amellyel visszatarthatná Comey-t a meghallgatáson való részvételtől.
