Bár az NSA-ről valóban súlyos információkat nyilvánosságra hozó, orosz menedékjogot élvező amerikai titkosszolgálati informatikus, Edward Snowden ügyével nem hasonlítható össze a mostani, a Wikileaks tényfeltáró szervezet alapítója, Julian Assange is a Winnerrel való szolidaritásra szólított. „Volt bátorsága segíteni a valóság megismerésében” – írta üzenetében.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov határozottan visszautasította az Interceptben közölt állításokat, amelyek arra nem tértek ki, hogy az állítólagos orosz támadások eredményesek voltak-e. Bár korábbi megnyilvánulásaikban amerikai politikusok és titkosszolgálati vezetők többször is azzal vádolták Oroszországot, sőt személyesen Vlagyimir Putyin elnököt is, hogy beavatkozott a 2016. novemberi amerikai elnökválasztásokba Trump oldalán, azt eddig senki nem állította, hogy a szavazatszámlálásra ráhatása lett volna.
Winner ügye, illetve az időzítés annak fényében különös, mert a napokban nem ez az egyetlen amerikai titkosszolgálatokat érintő botrány, amely nagy figyelmet kelt. Az amerikai szenátus csütörtökön rendezi meg azt a nyilvános meghallgatást, amelyen a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump által egy hónapja kirúgott vezetője számol be a vonatkozó ügyekről. A választások idején James Comey Trumpnak kedvező döntést hozott azzal, hogy a felszínen tartotta a rivális demokrata jelölt Hillary Clinton e-mail-botrányát, ám az új kormány munkába állását követően vélhetőleg az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálat miatt kényelmetlenné vált a személye. Olyan állítások is megjelentek, miszerint Trump személyesen kérte, hogy az emberei orosz kapcsolatait célzó vizsgálatokat fektesse.
