Bár az amerikai közlemények egyelőre szűkösek, minden jel szerint a USS George H. W. Bush repülőgép-hordozó fedélzetéről felszállt F/A-18E vadászbombázó lőtte le azt a szíriai Szu-22-es csapásmérő repülőgépet, amely Damaszkusz szerint az Iszlám Állam, míg a nyugati koalíció szerint a velük szövetséges úgynevezett Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyvereseit támadta.
A The Drive hírportál az amerikai hadvezetés által kiadott jelentés alapján összefoglalta az akcióról eddig tudható részleteket.
Ez alapján az összecsapás a következőképpen bontakozott ki. A szíriai szárazföldi kormánycsapatok helyi idő szerint vasárnap hajnali fél ötkor intéztek támadást Dzsa-Din (Ja\'Din) ellen. A település az Al-Tabkánál lévő stratégiai fontosságú gáttól délre helyezkedik el, és nyugatra az Iszlám Állam de facto fővárosától, Rakkától.
A támadás során az SDF erőit kivetették állásaikból, a felkelőcsaptok veszteségeket is elszenvedtek. A koalíciós gépek ezt követően erődemonstrációt tartottak, amelynek célja az volt, hogy a szír kormányerőket a további támadástól elrettentsék. Ez rendszerint olyan manővert jelent, amelynek során hangsebesség alatti vagy körüli (ún. transszónikus) sebességgel a manővert végrehajtó gép elrepül a támadók felett, miközben infracsapdákat lő ki (az ellenséges rakéták megtévesztésére szolgáló magnéziumfáklyákat, amelyek látványos tűzijátékkal járnak). A jelek szerint ez hatásos volt, mivel a koalíciós gépek nem kaptak parancsot arra, hogy a kormányerőket közvetlenül támadják.
Mindeközben az USA vezette koalíciós erők parancsnoksága az oroszokkal korábban létesített forróvonalon jelentette az incidenst, hogy megpróbálja a konfliktust teljesen leállítani. Mindezek ellenére két órával a szárazföldi támadást követően egy szír Szu-22-es vadászbombázó tűnt fel a harctér felett, amely bombázni kezdte az Al-Tabkától (Al Tabqua) délre állomásozó SDF-csapatokat. Ekkor lőtte le az amerikai haditengerészet a támadó szír gépet.
A The Drive idézi a hivatalos szír álláspont nyers fordítását is cikkében, amely azt hangsúlyozza, hogy az amerikai támadás „kétséget kizáróan” megerősíti, hogy az Iszlám Állam és az Egyesült Államok között szoros koordináció létezik, amelynek célja, hogy az „amerikai cionisták projektjét” mozdítsa előre a térségben.
A bevetésen részt vevő amerikai Hornetről a következőket lehet tudni. A Földközi-tengeren, a 6. flotta alárendeltségében hajózó amerikai hadihajó fedélzetén jelenleg két ilyen típussal felszerelt vadászbombázó század, a VFA-31 Tomcatters és a VFA-87 Golden Warriors állomásozik, tehát a légi győztes pilótának ezekből kellett kikerülnie.
Az akciónak az a jelentősége, hogy az amerikaiak a Szerbia elleni 1999-es háború óta (tehát 18 éve) nem arattak légi győzelmet ellenséges harci repülőgép ellen. A támadásra vagy közepes hatótávolságú AIM-120 AMRAAM radarirányítású, vagy rövid hatótávolságú AIM-9X infravörös irányítású rakétákkal kerülhetett sor – az utóbbit valószínűsíti, hogy az érvényben lévő elkülönítési szabályok, a sokszereplős szcenárió miatt vizuális azonosítást is elő lehetett írni az amerikai pilótáknak.
A légiharc veszélyes eszkalációba illeszkedik: a koalíció nemrégiben szír kormánycsapatokat bombázott, mert azok megközelítették helyi védenceiket a szír–iraki határon, aztán az amerikaiak lelőttek egy szír drónt, mely tüzet nyitott az általuk támogatott lázadókra. S ha ez nem lenne elég, Irán szintén most vasárnap példátlan akciót hajtott végre: a teheráni terrortámadásokra válaszul saját területéről ballisztikus rakétákkal vette tűz alá az Iszlám Állam állásait a kalifátus fővárosa, Rakka közelében.
A harcok ez irányú kiterjedése rámutat arra, hogy zajlik a harc a „síita logisztika” ellen, azaz hogy ne jöhessen létre egy amerikai és izraeli részről ellenőrizhetetlen szárazföldi utánpótlási útvonal Irántól Irakon és Szírián át Libanonig. Másrészt a tét: Rakka, az IÁ fővárosának elfoglalása. Vagyis hogy ki aratja le ezt a babért.
Sokáig úgy tűnt, hogy ez az amerikaiak támogatta SDF privilégiuma lehet, de az Eufrátesz mellett nagyon felgyorsult a kormányerők offenzívája. A „trófeáért” folytatott versenyfutást az is mutatta, hogy Moszkvában pénteken jelentették be: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy orosz gépek május végi légicsapásában megölhették Abu Bakir al-Bagdadit, az IÁ vezérét.
Az oroszok mostantól minden gépre lőnek
A szíriai vadászbombázó lelövése után Oroszország figyelmeztette az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciót, hogy az Eufrátesztől nyugatra mostantól minden légi eszközt, repülőgépet, drónt célpontnak tekint – írta a BBC. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette továbbá, hogy felfüggesztik a Moszkva és Washington közötti telefonos forródrótot, amelyet épp azért hoztak létre, hogy egyeztetni tudjanak a hadműveletekről, elkerülve a légi incidenseket. Legutóbb áprilisban szakadt meg a forró drót, amikor az Egyesült Államok rakétacsapást mért egy szíriai légibázisra.
Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője hétfőn közölte, Washington helyreállítaná a légi egyeztetést Moszkvával a szíriai légtérben. A tábornok a washingtoni Nemzeti Sajtóklub rendezvényén elmondta, az amerikai-orosz koordináció az elmúlt nyolc hónapban „nagyon jól működött”, és Washington „az elkövetkező órákban” diplomáciai és katonai úton egyaránt mindent megtesz a helyreállításáért. Dunford hozzátette: a földi egyeztetés a katari amerikai légitámaszpont és az oroszok között változatlan.
A sajtóbeszélgetésen kiderült, James Mattis amerikai védelmi miniszter a jövő héten Európában ismét találkozik török kollégájával, s megvitatja vele a szíriai kurdok amerikai felfegyverzése miatti török aggodalmakat. A tábornok elmondta azt is: James Mattis a múlt héten levélben tájékoztatta a török védelmi minisztert az Egyesült Államok Szíriában tett erőfeszítéseiről.
