Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy megvétózza a legfelső bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt. Korábban az államfő soha nem ment szembe saját pártja, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) döntéseivel, de ebben az ügyben már előre jelezte, vétót emel, ha nem fogadják el a feltételeit.
Duda sajtóértekezletén kifogásolta, hogy a törvény előterjesztői nem konzultálták vele a tervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelső bíróságról szóló törvénynek azokat az előírásait, melyek alapján – mint mondta – „a főügyész beavatkozhatna a legfelső bíróság munkájába”. Az elnök jelezte, hogy két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít, szakértők segítségével.
A szejm kormánypárti többsége a tiltakozások ellenére a múlt csütörtökön fogadta el a legfelső bíróságot átszervező javaslatot, a szenátus pedig péntek éjszaka. A sokat vitatott törvény megváltoztatja a Legfelesőbb Bíróság elnökének, illetve az egyes kamarák vezetőinek megválasztási rendjét, illetve lehetővé teszi, hogy nyugdíjba küldjék a jelenlegi főbírákat.
A törvény megváltoztatja az országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró kinevezési rendjét is, és átalakítja a testületet: a bírák helyett ezentúl a szejm választaná a tagokat. Ennek jelentőségét az adja, hogy egyebek mellett ez a tanács tesz javaslatot a Legfelsőbb Bróság bíráinak kinevezésére és fegyelmi jogkört is gyakorol.
A voksolás előtt az ellenzéki pártok összesen 1300 módosító indítványt nyújtottak be a tervezethez főként azzal a céllal, hogy minél hosszabb időre elnyújtsák a törvényjavaslat vitáját – a szejm illetékes bizottsága azonban az összes ellenzéki módosító indítványt egy csomagban elutasította. A javaslat elfogadása után tüntetések kezdődtek, amelyek szombaton is folytatódtak. Gdanskban a demokrácia védelmére sürgette a tiltakozásokhoz csatlakozó Lech Walesa volt elnök, a Szolidaritás legendás alakja is.
A reformtervezetet korábban az Európai Bizottság is bírálta, mert annak „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket. A bizottság még az EU-szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását, vagyis az egyetlen igazi szankció bevetését sem zárta ki.
Az ellenzék elégedetlen, Kaczynski hallgat
Andrzej Duda lengyel elnöknek nem csak a két, az igazságügy átalakítását érintő törvényt, hanem a harmadikat, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is meg kellene vétóznia – így reagáltak az elnök hétfő délelőtti bejelentésére a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) politikusai. Az utóbbi törvényt aláírja az államfő, csak az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabályokat nem.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép PO nem volt elégedett a döntéssel. „Két elnöki vétó, az nem három” – jelentette ki a PO nevében a parlamenti sajtóértekezleten nyilatkozó Andrzej Halicki, utalva ezzel az utóbbi napokban szervezett ellenzéki tüntetések fő jelszavára, mely úgy hangzott: Háromszor vétó. Halicki úgy értékelte: a bíróságok szervezetéről szóló törvény megvétózása következménye kell, hogy legyen annak, ami az első két jogszabályról szóló döntést eredményezte. A politikus fájlalta azt is, hogy Duda korábban nem mutatott hasonló elszántságot az alkotmánybíróságra vonatkozó törvények elfogadásakor. Ezek miatt az Európai Bizottság tavaly jogállamisági eljárást indított Lengyelország ellen.
A szintén a PO nevében nyilatkozó Mariusz Witczak képviselő úgy vélte: az utóbbi napok tüntetései megakadályozták, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke államcsínyt hajtson végre. A szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) képviselője, Katarzyna Lubnauer úgy vélte: a két törvény megvétózása „esélyt ad arra, hogy komoly párbeszéd kezdődjön a bírósági reformról, valamint az államra nézve romboló lépések megállításáról”.
A harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a szintén ellenzéki, de a PiS által folytatott politikát időnként támogató Kukiz´15 nevében nyilatkozó Stanislaw Tyszka, a szejm egyik alelnöke szerint Duda az összes lengyel elnökeként járt el, döntése esélyt ad a beteges, pártpolitika foglyává vált közvita meggyógyítására, a bírósági reform javára folytatott jó munkára.
Malgorzata Gersdorf, a legfelsőbb bíróság elnöke – akit hétfő délelőtt, a két törvény megvétózását követően Duda fogadott – megköszönte az államfőnek a döntést.
Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke egyelőre nem kommentálta az eseményeket. Mateusz Morawiecki kormányfő-helyettes, fejlesztési és pénzügyminszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: csalódott Duda lépése miatt.
(MTI)
