Miközben szerda óta minden nap ezrek tüntetnek a lengyel városok utcáin az antidemokratikusnak bélyegzett igazságügyi reformok miatt, továbbra is kétséges, hogy az Európai Unió a szavakon túl képes hatékonyan fellépni Varsóval szemben. Mert bár Frans Timmermans bizottsági alelnök – akit Orbán Viktor Tusnádfürdőn az EU főinkvizítorának nevezett – szerdán arról beszélt, példátlanul közel járnak a jogi atombombaként emlegetett 7. cikkely bevetéséhez, amely végső soron Lengyelország szavazati jogának megvonásával is járhat, a folyamat olyan hosszú és körülményes, hogy kérdéses, egyáltalán eredményre vezet-e valaha. Korábban is fenyegettek meg vele tagállamokat, például legutóbb épp Magyarországot, eddig ténylegesen mégsem vetették be senki ellen. Brüsszeli névtelen források a múlt héten a Bruxinfónak márpedig arról nyilatkoztak, a Bizottság csak akkor indítja meg a hadjáratot, ha úgy látja, végig is tudja vinni.
Persze Brüsszelnek elméletileg van más lehetősége is, megfogalmazhat például egy újabb ajánlást a lengyel jogállamisággal kapcsolatban – az eddigi kettő nem bizonyult eredményesnek –, szerdán pedig akár újabb kötelezettségszegési eljárást zúdíthat Varsó nyakába. Ezt viszont illik a helyén kezelni, a legutóbbi összesítés szerint 2016 végén nem kevesebb mint 1657 ilyen eljárás zajlott az uniós tagállamok ellen, a folyamat vége pedig ritkán hoz érdemi változást. Úgy tűnik tehát, a puszta fenyegetésen kívül Brüsszelnek kevés a tényleges eszköze a lengyel kormány megfékezésére.
A hét végén Orbán Viktor is védelmébe vette a varsói kormányt. – A lengyelek az igazságszolgáltatási rendszerükkel összefüggésben semmi olyat nem csináltak, ami kívül esne az uniós elveken, eszméken – mondta a kormányfő tusványosi beszédében, kettős mérce alkalmazásával vádolva Brüsszelt. Márpedig ha más tagállamok, például a V4-es Csehország vagy Szlovákia is csatlakozik a magyar kormányfőhöz, az azonnal le is állítana bármiféle regulázó folyamatot. Persze nem biztos, hogy a V4 egységesen tudna fellépni az ügyben, a múlt héten ugyanis Robert Pelikán cseh igazságügyi miniszter levélben fejezte ki aggodalmát a lengyel reform miatt.
Akár Lengyelországon belül is megoldódhat az igazságszolgáltatási reform körüli hercehurca, hiszen a szombat hajnalban a szenátus által is elfogadott törvényt Andrzej Duda államfőnek is szentesítenie kellene. A lengyel elnök viszont hétfőn bejelentette, hogy megvétózza a legfelsőbb bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt.
Nyomást gyakorolhat továbbá a kormányra, ha a tüntetések folytatódnak; szombaton például Lech Walesa volt elnök, a rendszerváltás egyik vezéralakja is a demokrácia védelmére hívta fel az igazságügyi reform ellen demonstrálókat.
Beata Szydlo kormányának távolról sem a mostani az első meredek lépése. Több mint egy éve próbálja például kiterjeszteni hatalmát az alkotmánybíróságra, az állami hirdetések baráti sajtótermékekhez juttatásával komolyan befolyásolta a médiapiacot, valamint a közmédia fölött is rendkívüli kontrollt gyakorol. A mostani reform a bírálatok szerint sérti a bírói függetlenség elvét, és példátlan jogköröket ad a kormánynak, azon belül az igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás befolyásolására.
