Irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek – jelentette be Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtökön Berlinben. Angela Merkel kancellár támogatásáról biztosította a tárcavezető törekvéseit.
Sigmar Gabriel a német–török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Berlin eddig türelmes volt, még akkor is, amikor „német fülnek elviselhetetlen” vádakkal illették hazáját Ankarából, de „ez így nem mehet tovább”.
Az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét.
A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.
Angela Merkel szóvivője útján tudatta, hogy „szükségesnek és elengedhetetlennek” tartja az irányváltást, írja az MTI.
A helyzet azután mérgesedett el ennyire, hogy az Amnesty International törökországi vezetőit és tagjait sorra és mondvacsinált indokokkal letartóztató hatóságok július 18-án őrizetbe vették Peter Steudtner német emberi jogi aktivistát is, aki az AI állítása szerint az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) egy szállodában vett részt kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen, más jogvédő aktivistákkal együtt.
A német külügyi minisztérium július 19-én bekérette Törökország berlini nagykövetét, hogy „röviden és tömören” közöljék vele: érthetetlenek és elfogadhatatlanok a letartóztatások, valamint követelik az illetők azonnali szabadon bocsátását. A tárca szóvivője, Martin Schäfer a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az érintettekkel szemben, hajánál fogva előrángatott indoknak minősítette. Schäfer úgy véli, hogy a történtek miatt „drámai mértékben elmérgesedett” a német–török kormányzati viszony. Hozzátette: Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz. Amennyiben „minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni” – fogalmazott.
A török külügy viszont úgy látja, bírálatával Németország beavatkozik a török igazságszolgáltatásba, az alkotmány értelmében pedig senki nem szólhat bele a török bíróságok munkájába.
