A luxemburgi székhelyű bíróság ezzel érvénytelenítette az uniós törvényszék 2014-es elsőfokú döntését, amellyel eljárási okokra hivatkozva törölték a feketelistáról a Gázai övezetet uraló iszlamista csoportot. A bírói testület akkor úgy vélekedett, hogy a 2001-ben létrehozott jegyzéket kizárólag a médiából leszűrt következtetések alapozták meg, amelyek nem szolgáltatnak elegendő bizonyítékot a vagyonbefagyasztást és beutazási korlátozást tartalmazó szankciók elrendeléséhez.
Szerdai döntésével a bíróság visszaküldte az ügyet felülvizsgálatra az elsőfokú törvényszéknek, amelynek figyelembe kell majd vennie a mostani ítéletet. A Hamasz vagyonának befagyasztása a folyamat lezárultáig érvényben marad.
Eleanor Sharpston uniós főtanácsnok tavaly szeptemberben úgy vélekedett, hogy törölni kell a Hamaszt a feketelistáról, és sokan arra számítottak, hogy a bíróság megerősíti majd ezt az állásfoglalást, az pedig kiélezi az egyébként sem problémamentes viszonyt az Európai Unió és Izrael között.
A Hamasz 1987-ben alakult azzal a kimondott céllal, hogy felszabadítsa Palesztinát az izraeli megszállás alól, és létrehozza a Gázai övezetet és Ciszjordániát is magában foglaló palesztin államot. A szervezet nem ismeri el Izraelt.
Ugyancsak szerdán a bíróság eltávolította a szóban forgó listáról a Tamil Ílam Felszabadító Tigrisei nevű Srí Lanka-i szakadár szervezetet, mondván az EU-nak semmi bizonyítéka nincs arra, hogy a csoport a 2009-es totális vereségét követően továbbra is fenyegetést jelentene. A bírói fórum ezért feloldotta a gyakran Tamil Tigriseknek is nevezett csoport vagyonának befagyasztását elrendelő uniós büntetőintézkedéseket.
Az Európai Unió feketelistáján 22 szervezet és 13 személy szerepel, például a Fényes Ösvény perui maoista gerillacsoport, a Fülöp-szigeteki kommunista párt és a baszk ETA.
