Farkasszemet néznek a világ hatalmainak katonái Afrika szarvánál

A Dzsibutiban létesített japán támaszpontot bővítik a kínaiak megjelenésére válaszul. Más országok is aggódnak.

Buzna Viktor
2017. 07. 13. 11:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hivatalos verziót azonban még a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló Global Times is fenntartásokkal kezelte. Vezércikkükben kijelentették, Dzsibutiban katonai létesítmény épül. „Ez a Népi Felszabadító Hadsereg első tengerentúli bázisa, ahol katonák állomásoznak majd” – írta a kínai lap, és hangsúlyozták, ennek tükrében az élénk nemzetközi figyelem teljesen érthető.

Kusai Sándor Kína-szakértő, korábbi pekingi magyar nagykövet elmondta, volt már a Dzsibutiban épülő létesítményhez hasonló jelenség a világpolitikában. „Az Egyesült Államok is logisztikai központokat tart fent például a Fülöp-szigeteken, Guamon és Tajvanon” – mondta lapunknak. Kusai megjegyezte, a NATO szintén logisztikai központokat hozott létre a Baltikumban, hiszen az Oroszországgal kötött alapszerződés szerint katonai létesítményeket nem telepíthet a térségbe.

Más kérdés – folytatta –, hogy a logisztikai központokat olykor katonai erővel kell megvédeni. Tehát nem kínai találmány a „logisztikai központ” panel, a kínai jogi, katonai stratégiai keretek miatt azonban most kapóra jött számukra. „Doktrínájuk három alapelve szerint Kína nem köt szövetségeket, kínai területen nem állomásozhatnak idegen erők, ahogyan ők maguk is tartózkodnak a katonai expanziótól” – folytatta.

A szakértő úgy gondolja, a nemzetközi közösség mégis évek óta nyomás alatt tartja Kínát arra kérve, hogy gazdasági súlyával arányosan vegye ki részét a béke fenntartásából. „Ezért az Afrikában működő ENSZ-missziókban a legnagyobb számban vannak jelen kínai katonák” – tette hozzá.

Most Peking továbblépett az ENSZ-missziókon, miközben a Nyugat által ismert logisztikai központ kifejezéssel fedezi nagyhatalmi ambícióját. „Ezért is indokolja Peking a létesítmény szükségességét az afrikai béke fenntartásával, ami egyben közvetlen érdeke” – mondta Kusai, és megjegyezte: a kontinens legnagyobb befektetője ugyanis mára Kína. A kelet-afrikai térség ráadásul, az említett Gvadar kikötőhöz hasonlóan Peking számára fontos tengeri szállítmányozási útvonal mentén fekszik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.