2015-ben cseh libertáriusok egy kis csoportja elfoglalta és kikiáltotta rajta a Liberland nevű miniállam függetlenségét,
a szabad köztársaságot azonban az ENSZ egyetlen állama sem ismeri el.
Az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai közül egyedül Macedóniának nincs határvitája egykori tagállamtársaival, igaz, Albániával akad gondja. A legtöbb konfliktusa Horvátországnak van, méghozzá minden egykori jugoszláv szomszédjával. A szlovénokkal a Pirani-öböl mellett az Isztriai-félszigeten rúgták össze a port, valamint néhány hegycsúcson is megy a huzavona. Annak ellenére, hogy több mint ezer kilométeres közös határuk van, a bosnyákokkal egy Hrvatska Kostajnica nevű település, továbbá a bosnyák tengerparton álló két zátony miatt áll a bál. A horvátok határszakasza Montenegróval a legrövidebb, így velük csak egyetlen területen nem tudnak egyezségre jutni: a Prevlaka-félszigetnél elterülő öbölről 2002-ben ideiglenes megállapodást kötöttek, ám azóta sem véglegesítették.
A terület azért is fontos, mert kőolaj- és földgázlelőhelyeket rejthet.
A többi állam jóval kevesebb határvitát vív szomszédaival, a bosnyákok és a szerbek a Drina folyó mentén „viaskodnak”. Koszovó és Montenegró a Cakor hegycsúcs hovatartozásáról nem tud megegyezni, aminek megoldása azért életbe vágó, mert az EU ezt szabta feltételül a koszovóiak vízummentességének bevezetéséhez. A szerbek nem ismerik el a szerb–koszovói határt államhatárként, hiszen Koszovó létét is megkérdőjelezik. Utóbbi a legélesebb konfliktus az elmúlt években a térségben, de
a határok miatt kirobbanó fegyveres összecsapásokra nem kell számítani.
