Katonákkal, tüntetésekkel és durva elnöki üzenettel „ünnepel” Hongkong

A figyelmeztetést azoknak az aktivistáknak szánta Hszi Csin-ping, akik Hongkong függetlenségéért küzdenek.

A lakosság negatív megnyilvánulásait ellensúlyozandó, Hszi Csin-pinget a repülőtéren és az utcákon hongkongi és kínai zászlókat lengető, Peking-párti emberek fogadták. A helyi adminisztráció nem csak a Kína-szimpatizáns tömegről gondoskodott, szerda este őrizetbe vettek legalább huszonhat ellenzékit, miután tüntetést rendeztek annál a szobornál, amelyet Peking az 1997-es visszatéréskor Hongkongnak ajándékozott. A helyi rendőri erők kétharmadát mozgósították, a kínai elnök fogadására páratlan katonai díszszemlét rendeztek. Nem sokkal a szerdán őrizetbe vett ellenzékiek szabadon engedése után került sor pénteken a parádéra. A lépés akár erőfitogtatásként is felfogható, hiszen a 8-10 ezer fős kínai helyőrség jelenléte szinte észrevétlen 1997 óta.

S mindebből mit érzékel a hétköznapi hongkongi polgár? A lapunknak nyilatkozó Rainlla Chen a teljes káoszba fulladt közlekedést emelte ki elsőként. – Az épületeket ellepték a Kínai Népköztársaság és Hongkong zászlói – mondta némi gúnnyal az asszisztensként dolgozó fiatal. Chent is érzékenyen érinti a húszéves jubileum, 2014-ben ugyanis a Hongkong Kínai Egyetem hallgatójaként a Peking-ellenes tüntetések egyik aktivistája volt. Három évvel ezelőtt bontakozott ki az úgynevezett esernyős mozgalom, a függetlenségpárti fiatalokból álló csoport hónapokig az utcán volt. Chen szerint Hszi Csin-ping látogatása és az évforduló köré szervezett hivatalos programok ellentmondásosak. A kínai elnök ugyanis minden megnyilvánulásában az egységet fejezi ki, a rendőrkordonok azonban meggátolják abban, hogy „valódi” hongkongiakkal találkozzon.

Üzenet

Teljesen megengedhetetlennek nevezte a kínai elnök Hongkongban, hogy a városállamban olyan tevékenységek folyjanak, amelyek Kína szuverenitását és stabilitását veszélyeztetik. Hszi Csin-ping óva intett mindenkit attól, hogy „felhasználja Hongkongot az anyaországba való beszivárgásra és szabotázsakciók elkövetésére”.

Az AP hírügynökség szerint ez volt Hszi egyik legdurvább üzenete a hongkongi demokráciapárti ellenzékieknek. A figyelmeztetést elsősorban azoknak az újonnan megjelenő aktivistáknak szánta, akik Hongkong autonómiájáért, esetleg függetlenségéért küzdenek.

Az elnök kijelentette, hogy Peking továbbra is érvényesnek tekinti az „egy ország, két rendszer” elvet, amelynek értelmében Hongkong maga dönt számos ügyében, és továbbra is tiszteletben tartja a polgári szabadságjogokat, köztük a szólásszabadságot. Azonban Hongkongnak meg kell erősítenie belbiztonságát, és fejlesztenie kell iskoláiban a hazafias oktatást – tette hozzá.

Ezzel burkoltan azokra a törvénytervezetekre utalt, amelyek elfogadását társadalmi ellenállás akadályozza – jegyezte meg az AP.

Átpolitizálással, a nézetkülönbségek szándékos felnagyításával, ellentétek szításával nem lehet megoldani semmilyen problémát. Hongkong nem engedheti meg magának, hogy vakmerő mozgalmak vagy belső repedések szétvessék. Ráadásul „Hongkong ma szabadabb, mint korábban” – szögezte le.

A Peking Hongkong-politikáját, a volt brit gyarmat demokratikus berendezkedésének csorbítását bíráló nyugati véleményekre a kínai vezetés mindig azzal reagál, hogy nem tűri el a külső beavatkozási kísérleteket. Hszi most azt mondta: Kína már a brit gyarmat visszatéréséről szóló, 80-as évekbeli tárgyalásokon egyértelműen közölte Londonnal, hogy „a szuverenitásról nem hajlandó tárgyalni”.

„Most, hogy Hongkong visszakerült Kínához, még fontosabb, hogy határozottan kiálljunk Kína szuverenitása, biztonsága és érdekei mellett” – mondta az elnök.

A pekingi külügyminisztérium hasonlóképpen nyilatkozott pénteken: a britekkel kötött megállapodásnak immár nincs semmilyen gyakorlati jelentősége, a szerződés csupán történelmi dokumentum, amely többé nem kötelezi Kínát. (MTI)