Harminc perc sem telt el Hongkong visszacsatolása után, és a Nagy-Britanniát felváltató Kínai Népköztársaság ellen máris több ezer fős tömeg vonult az utcákra. 1997. július 1-jén, 156 éves brit gyarmati uralom után került a déli szigetcsoport ismét Peking fennhatósága alá. Noha a kétoldalú visszacsatolási megállapodás garantálta, hogy ötven évig marad Hongkongban a demokratikus berendezkedés, a helyiek a kezdetektől gyanakvással viszonyultak a kommunista párt vezette, nyomasztó túlerőt képviselő szárazföldi Kínához. A húsz évvel ezelőtti, első Kína-ellenes tüntetésen a Demokrata Párt akkori vezetője azt mondta újságíróknak: „Büszkék vagyunk arra, hogy kínaiak vagyunk, de meg kell kérdeznünk Pekingtől, miért nem akarja szabadságunkat tovább biztosítani.”
Ma már nehezen képzelhető el, hogy egy hongkongi tüntető ezt a mondatot kiejtse a száján. Nem azért, mintha a szabadság melletti kiállás elrettentő büntetést vonna maga után, sokkal inkább azért, mert egy függetlenségért kiálló hongkongi ma már aligha büszke kínai identitására. Ahogyan olvad az ötven évre garantált status quo, úgy élesedik az ellentét a szárazföldi Kína és a sziget lakói között. A hongkongiak hajlamosak a szigetre özönlő újgazdag kínaiakat okolni az egyre magasabb megélhetési költségek és ingatlanárak miatt, a jelenséget sokan invázióként emlegetik.
Az aggodalmakat alátámasztják a hongkongi gazdasági mutatók. A visszacsatolás évében 2,3 millió turista érkezett a szigetre Kínából, ez a szám tavaly elérte a 42,8 millió főt. De beszédes az is, hogy – a Financial Times összeállítása szerint – idén már csak a szárazföldi Kínából érkezett tőkéből valósult meg ingatlanberuházás.
Ebben a helyzetben a kínai államfő hivatalos látogatása nagy kockázattal jár. Hszi Csin-ping szombaton fejezi be a háromnapos vizitet, a sziget visszacsatolásának huszadik évfordulója mellett sor kerül a márciusban megválasztott új kormányzó, Carrie Lam beiktatására is. Tekintettel arra, hogy mind az 1997-es visszatérés emléke, mind a Peking támogatását élvező Carrie Lam személye heves indulatokat vált ki a függetlenségért küzdő tüntetőkben, a vizit során több tömegdemonstrációt is tartanak. Olaj a tűzre, hogy súlyos betegsége miatt a napokban engedték szabadon a 2009-ben elítélt kínai ellenzéki értelmiségit, Liu Hsziao-pót (Liu Xiaobo). A Nobel-békedíjas Liu családja szerint külföldi kezelésre szorulna, a kínai kormány azonban ezt éppen előrehaladott rákbetegségére hivatkozva nem tette lehetővé.
A lakosság negatív megnyilvánulásait ellensúlyozandó, Hszi Csin-pinget a repülőtéren és az utcákon hongkongi és kínai zászlókat lengető, Peking-párti emberek fogadták. A helyi adminisztráció nem csak a Kína-szimpatizáns tömegről gondoskodott, szerda este őrizetbe vettek legalább huszonhat ellenzékit, miután tüntetést rendeztek annál a szobornál, amelyet Peking az 1997-es visszatéréskor Hongkongnak ajándékozott. A helyi rendőri erők kétharmadát mozgósították, a kínai elnök fogadására páratlan katonai díszszemlét rendeztek. Nem sokkal a szerdán őrizetbe vett ellenzékiek szabadon engedése után került sor pénteken a parádéra. A lépés akár erőfitogtatásként is felfogható, hiszen a 8-10 ezer fős kínai helyőrség jelenléte szinte észrevétlen 1997 óta.
S mindebből mit érzékel a hétköznapi hongkongi polgár? A lapunknak nyilatkozó Rainlla Chen a teljes káoszba fulladt közlekedést emelte ki elsőként. – Az épületeket ellepték a Kínai Népköztársaság és Hongkong zászlói – mondta némi gúnnyal az asszisztensként dolgozó fiatal. Chent is érzékenyen érinti a húszéves jubileum, 2014-ben ugyanis a Hongkong Kínai Egyetem hallgatójaként a Peking-ellenes tüntetések egyik aktivistája volt. Három évvel ezelőtt bontakozott ki az úgynevezett esernyős mozgalom, a függetlenségpárti fiatalokból álló csoport hónapokig az utcán volt. Chen szerint Hszi Csin-ping látogatása és az évforduló köré szervezett hivatalos programok ellentmondásosak. A kínai elnök ugyanis minden megnyilvánulásában az egységet fejezi ki, a rendőrkordonok azonban meggátolják abban, hogy „valódi” hongkongiakkal találkozzon.
Üzenet
Teljesen megengedhetetlennek nevezte a kínai elnök Hongkongban, hogy a városállamban olyan tevékenységek folyjanak, amelyek Kína szuverenitását és stabilitását veszélyeztetik. Hszi Csin-ping óva intett mindenkit attól, hogy „felhasználja Hongkongot az anyaországba való beszivárgásra és szabotázsakciók elkövetésére”.
Az AP hírügynökség szerint ez volt Hszi egyik legdurvább üzenete a hongkongi demokráciapárti ellenzékieknek. A figyelmeztetést elsősorban azoknak az újonnan megjelenő aktivistáknak szánta, akik Hongkong autonómiájáért, esetleg függetlenségéért küzdenek.
Az elnök kijelentette, hogy Peking továbbra is érvényesnek tekinti az „egy ország, két rendszer” elvet, amelynek értelmében Hongkong maga dönt számos ügyében, és továbbra is tiszteletben tartja a polgári szabadságjogokat, köztük a szólásszabadságot. Azonban Hongkongnak meg kell erősítenie belbiztonságát, és fejlesztenie kell iskoláiban a hazafias oktatást – tette hozzá.
Ezzel burkoltan azokra a törvénytervezetekre utalt, amelyek elfogadását társadalmi ellenállás akadályozza – jegyezte meg az AP.
Átpolitizálással, a nézetkülönbségek szándékos felnagyításával, ellentétek szításával nem lehet megoldani semmilyen problémát. Hongkong nem engedheti meg magának, hogy vakmerő mozgalmak vagy belső repedések szétvessék. Ráadásul „Hongkong ma szabadabb, mint korábban” – szögezte le.
A Peking Hongkong-politikáját, a volt brit gyarmat demokratikus berendezkedésének csorbítását bíráló nyugati véleményekre a kínai vezetés mindig azzal reagál, hogy nem tűri el a külső beavatkozási kísérleteket. Hszi most azt mondta: Kína már a brit gyarmat visszatéréséről szóló, 80-as évekbeli tárgyalásokon egyértelműen közölte Londonnal, hogy „a szuverenitásról nem hajlandó tárgyalni”.
„Most, hogy Hongkong visszakerült Kínához, még fontosabb, hogy határozottan kiálljunk Kína szuverenitása, biztonsága és érdekei mellett” – mondta az elnök.
A pekingi külügyminisztérium hasonlóképpen nyilatkozott pénteken: a britekkel kötött megállapodásnak immár nincs semmilyen gyakorlati jelentősége, a szerződés csupán történelmi dokumentum, amely többé nem kötelezi Kínát. (MTI)
