Kötelezettségszegési eljárás indult Lengyelország ellen

Az Európai Bizottság bírói függetlenséget veszélyeztető törvény miatt döntött így – a hetes cikkely szerint indult eljárás.

A folyamat olyan hosszú és körülményes, hogy kétséges, egyáltalán eredményre vezet-e valaha. Korábban is fenyegettek meg vele tagállamokat, például legutóbb épp Magyarországot, eddig ténylegesen mégsem vetették be senki ellen. Brüsszeli névtelen források a múlt héten a Bruxinfónak viszont arról nyilatkoztak, a Bizottság csak akkor indítja meg a hadjáratot, ha úgy látja, végig is tudja vinni.

Lengyel reakciók

Negatív légkört teremthet az Európai Bizottság (EB) és Lengyelország közötti kapcsolatokban a Varsó elleni kötelezettségszegési eljárás elindítása – jelentette ki szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. Waszczykowski a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak elmondta: a lengyel igazságügyi minisztérium által előkészítendő érvélés alapján fog majd reagálni a külügyi tárca az EB lépésére.

A lengyel külügyminiszter elmondta azt is: nem hiszi, hogy a Varsó ellen tavaly indított jogállamisági mechanizmus végén – melynek keretében az EB a tervezett lengyel igazságügyi reformot is kifogásolja – szankciókat vethetnének ki Lengyelországra. Orbán Viktor miniszterelnök többször megfogalmazott álláspontjára utalva kijelentette: „a magyar vezető bejelentette, hogy ezt nem engedi meg”. A büntetőintézkedések jóváhagyásához egyhangú szavazatra van szükség az EU-tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban. A lengyel külügyminiszter kizárta azt is, hogy az EB Lengyelország és Magyarország ellen egyszerre indíthatná el az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva alaptalannak nevezte a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Azzal összefüggésben, hogy az EB az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt, Szymanski rámutatott: a bírák nyugdíjkorhatárát ezzel a Lengyelországban szeptembertől általánosan érvényes nyugdíjkorhoz idomítják.

Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az EB a lengyel igazságügyi reform esetében „erővel keres ürügyeket ahhoz, hogy bebizonyítsa illetékességét olyan ügyekben, amelyek egyértelműen nem tartoznak hatáskörébe”. Rámutatott: sok uniós tagállamban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom „sokkal közvetlenebb hatáskörrel rendelkezik az igazságügy ellenőrzésében”, mint ahogy ezt a lengyel bírósági reform feltételezi.