Hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Lengyelországnak, amellyel elindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, kötelezettségszegési eljárást az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt, írja az MTI.
Bár az eljárást az uniós tagok kizárását is lehetővé tévő hetes cikkely alapján indították, ez még közel sem jelenti a kizárási folyamat megkezdését.
Az uniós bizottság szombati tájékoztatása szerint az Európai Bizottság korábbi ajánlásaiban szereplő aggályokat nem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.
Az uniós bizottság közleményében aggályosnak nevezte, hogy olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelső bíróság tagjait azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Megszüntetnék 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.
A lengyel kormánynak egy hónap áll rendelkezésére, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket, és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről – közölte az uniós bizottság.
Az ügy nem érhette váratlanul a lengyel kabinetet, az Európai Bizottság már szerdán jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Kérdés, hogy a figyelmeztetéseknek lesz-e hatása: bár az eljárást az uniós tagok kizárását is lehetővé tévő hetes cikkely alapján indították, ez még közel sem jelenti a kizárási folyamat megkezdését. A cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.
A folyamat olyan hosszú és körülményes, hogy kétséges, egyáltalán eredményre vezet-e valaha. Korábban is fenyegettek meg vele tagállamokat, például legutóbb épp Magyarországot, eddig ténylegesen mégsem vetették be senki ellen. Brüsszeli névtelen források a múlt héten a Bruxinfónak viszont arról nyilatkoztak, a Bizottság csak akkor indítja meg a hadjáratot, ha úgy látja, végig is tudja vinni.
Lengyel reakciók
Negatív légkört teremthet az Európai Bizottság (EB) és Lengyelország közötti kapcsolatokban a Varsó elleni kötelezettségszegési eljárás elindítása – jelentette ki szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. Waszczykowski a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak elmondta: a lengyel igazságügyi minisztérium által előkészítendő érvélés alapján fog majd reagálni a külügyi tárca az EB lépésére.
A lengyel külügyminiszter elmondta azt is: nem hiszi, hogy a Varsó ellen tavaly indított jogállamisági mechanizmus végén – melynek keretében az EB a tervezett lengyel igazságügyi reformot is kifogásolja – szankciókat vethetnének ki Lengyelországra. Orbán Viktor miniszterelnök többször megfogalmazott álláspontjára utalva kijelentette: „a magyar vezető bejelentette, hogy ezt nem engedi meg”. A büntetőintézkedések jóváhagyásához egyhangú szavazatra van szükség az EU-tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban. A lengyel külügyminiszter kizárta azt is, hogy az EB Lengyelország és Magyarország ellen egyszerre indíthatná el az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.
Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva alaptalannak nevezte a kötelezettségszegési eljárás elindítását.
Azzal összefüggésben, hogy az EB az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt, Szymanski rámutatott: a bírák nyugdíjkorhatárát ezzel a Lengyelországban szeptembertől általánosan érvényes nyugdíjkorhoz idomítják.
Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az EB a lengyel igazságügyi reform esetében „erővel keres ürügyeket ahhoz, hogy bebizonyítsa illetékességét olyan ügyekben, amelyek egyértelműen nem tartoznak hatáskörébe”. Rámutatott: sok uniós tagállamban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom „sokkal közvetlenebb hatáskörrel rendelkezik az igazságügy ellenőrzésében”, mint ahogy ezt a lengyel bírósági reform feltételezi.
