A dán Borgen (Kormányzat) című politikai sorozat egyik epizódjában egy szivárogtatóról kiderült, hogy a Grönlandon, az úgynevezett Sirius Őrszolgálatban kutyaszánnal szelte a lankákat. A jelenet nem csak fikció: erre az egységre azért van szükség, mert Grönland északi és keleti vidékeit Dánia ellenőrzi, méghozzá a kiaknázatlan nyersanyaglelőhelyek miatt. De mit lehet róluk tudni?
A haditengerészet alá tartozó őrszolgálat minden ősszel hat kutyaszános egységgel indul neki a sötétségnek, egyenként két katonával hat-kilenc hónapra, hogy ellenőrizzen egy 160 ezer négyzetkilométeres területet. Ez Magyarország területének több mint másfélszerese, Dániának pedig háromszorosa. Persze ezt nem járják be minden évben, de az összes helyszínre eljutnak három-négy évente. A dolgukat nehezíti, hogy a tél folyamán két hónapig fel sem kel a nap, a napi átlaghőmérséklet mínusz 10 Celsius-fok, de mértek már mínusz ötvenötöt is a térségben. Naponta harminc kilométert tesznek meg tizennégy (más források szerint 11–15) kutyával, amelyeket külön erre a szolgálatra válogatnak helyi fajtából. A szánhúzó kutyák öt évig szolgálnak, ezalatt több mint húszezer kilométeren keresztül húzzák a szánokat, amelyek 350–500 kilogrammos rakományt szállítanak. Ennek tömege attól függ, mikor tudják ismét feltölteni a készleteiket, ehhez több mint ötven raktárház áll a rendelkezésükre.
A katonák külön sarkvidéki kiképzésen vesznek részt szolgálatteljesítés előtt, ebben a kutyák kezelése, a hóból készült menedékek építése, valamint az étkezési célú vadászat is szerepel. Összesen tizennégy ember dolgozik az őrszolgálatnál, ketten közülük rádiós operátorok. A nők nincsenek kizárva az őrjáratból, de egyelőre egy sem jelentkezett a kiképzésre és a munkára. És hogy mások miért csatlakoznak? Van, aki kalandvágyból, de volt már természetfotós tagja is a Siriusnak. A felszereléseket is úgy válogatták össze, hogy bírják a hideget, így az őrjáratosok legfőbb fegyvere egy százéves modell lett, az első világháborúban bemutatott M1917 Enfield puska, de van náluk Glock 20 pisztoly is, ami hatékonyabb a korábban használt maroklőfegyvereknél a jegesmedvék elleni harcban. A globális felmelegedés egyébként a Siriusnak is okoz gondokat, tavaly novemberben – a szokásos indulás idején – nem volt elég hideg, így csak később kezdődött a járőrözés.
A hetvenhat évvel ezelőtt, 1941-ben alapított őrjárat egyébként eredetileg azért jött létre, hogy Grönlandot a szövetségesek oldalán tartsa, és megsemmisítse a németek által a szigetre telepített mérőműszereket, amelyek a tengeralattjárókat látták el információkkal. 1950-ben állandósult a dánok katonai jelenléte Grönlandon. A sziget és Dánia kapcsolata érdekesen alakult: 1933-ban a Népszövetség égisze alatt működő Állandó Nemzetközi Bíróság döntötte el, hogy a Vörös Erik által felfedezett sziget Dániához kerül. 1946-ban még az Egyesült Államok akarta megvásárolni százmillió dollárért, de a dánok visszautasították az ajánlatot. A hetvenes évek végére Grönland autonómiát nyert, de kül- és védelmi politikája, valamint nyersanyagai fölött Dánia rendelkezett. Egy 2008-as népszavazás után növelték az autonómiát Grönlandon, a nyersanyagok is a helyi kormányhoz kerültek, de az északi-sarki energiamezőkért folytatott ádáz versenyben Dánia felhasználja, hogy a sziget hivatalosan az ország része.
