Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy „közös európai légi harci rendszert” fejleszt ki a jelenlegi harci repülőgépek hosszú távú lecserélésére – közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal a két ország együttes párizsi kormányülését követően.
„A két partner szeretne kidolgozni egy (erről szóló) közös útitervet 2018 közepéig” – olvasható a közleményben.
„Ez alapvető forradalom, de nem félünk a forradalmaktól, amikor azok békés úton mennek végbe, kidolgozva és megfontolva” – mondta Emmanuel Macron francia államfő az Angela Merkel német kancellárral a francia elnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatóján. „Az a célunk, hogy a harci repülőgépek közös, új generációjával rendelkezzünk”, ellentétben „a jelenlegi generációval, amelyet különböző, részben európai, részben nemzeti vállalatok” gyártanak – tette hozzá.
„Le kell csökkenteni, egyszerűsíteni a dolgokat, hogy sokkal hatékonyabbá váljanak (...) Ezek nagyon nehéz tervek a hadseregeink számára és a kormányaink számára, amelyeket majd exportálni is kell” – hangsúlyozta a francia elnök. Hozzátette: „Az a cél, hogy közös kutatást és fejlesztést indítsunk be, és összehangoljuk a témában az exportot”.
A francia hadsereg jelenleg a hazai gyártású Rafale és Dassault vadászgépekkel van felszerelve, míg Németország két harci repülőgéppel rendelkezik, az Eurofighter Typhoonnal és a Tornadóval.
Angela Merkel a sajtótájékoztatón „üdvözölte az elképzelést”, s felhívta a figyelmet olyan más projektekre, nevezetesen az Eurodrones-ra, amelyben Franciaország és Németország már most együtt vesz részt a műholdas, a digitális együttműködés és kibervédelem területén.
A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a két ország abban is megállapodott, hogy a Tigris helikopterek következő típusának fejlesztésében is együttműködnek, valamint egy közös légvédelmirakéta-programon is együtt dolgoznak.
Angela Merkel német kancellár újságírói kérdésre válaszolva jelezte, nem ellenzi, hogy az eurózónának közös költségvetése és külön pénzügyminisztere legyen.
„Nem vagyok az ellen, hogy az eurózónának legyen költségvetése. (...) Az európai pénzügyminiszterről is beszélhetünk” – mondta a német kancellár, és arra is emlékeztetett, hogy 2012-ben ő maga is javasolta, sikertelenül, hogy az eurózónának legyen egy „kisebb költségvetése”. Ugyanakkor hozzátette, hogy az eurózóna minden „ilyen alapvető fejlesztéséhez” Németországban előzetesen parlamenti felhatalmazásra van szükség.
A kérdés azért merült fel, mert Emmanuel Macron egy csütörtökön megjelent francia lapinterjúban úgy vélte, hogy az eurózóna sok szempontból „nem működik”, és ebből Németország húz hasznot.
Az elnök májusi megválasztása után azt javasolta, hogy az eurózónának legyen külön pénzügyminisztere és közös költségvetése. Angela Merkel akkor óvatosan reagált erre, Berlin attól tart, hogy végül a német adófizetőknek kell állniuk a közös adósságokat. Erre Macron ismét elmondta, hogy nem akarja a nemzeti adósságokat beleöntetni egy közös zsákba.
A francia és a német pénzügyminiszter a két kormány együttes ülésén bemutatott egy útitervet a társasági adók összehangolására is, amelyet az év végéig dolgoznak ki.
