A katolikus egyház ellenáll a divatos gasztronómiai és egészségtrendeknek, továbbra is tiltja a gluténmentes ostya használatát a szentáldozáshoz. Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció – amelynek hatáskörébe tartoznak a katolikus liturgia rendjével kapcsolatos kérdések – prefektusa a Vatikáni Rádió beszámolója szerint körlevélben fordult a püspökökhöz, hogy emlékeztesse őket: az eucharisztia (más néven úrvacsora) kellékei nem lehetnek akármilyenek.
A figyelmeztetésre azért van szükség, mert ma már a katolikus közösségek nem maguk készítik a bort és a kenyeret (ostyát), hanem jellemzően a boltokban vagy az interneten vásárolják.
A bíboros szerint a szentáldozáshoz használt kenyeret vagy ostyát – amely a katolikusok hite szerint már az átváltoztatáskor Jézus testévé változik (korábban úgy fogalmaztunk, hogy csak az áldozáskor válik Jézus testévé az ostya – a tévedésért elnézést kérünk!) – egyértelműen tiszta búzalisztből kell készíteni, vagyis biztosan nem lehet gluténmentes. Csökkentett gluténtartalmú lehet ugyan, de elegendő fehérjének kell lenni a lisztbe, hogy az ostyát vagy kenyeret adalékanyagok vagy a kenyér jellegét alapvetően megváltoztató eljárások nélkül is el lehessen készíteni. Ennek érdekében – némileg meglepő ódon – a bíboros szerint a genetikailag módosított búza használata megengedett.
Bár a katolikus hívők általában csak ostyával áldoznak, a szertartásnak része a bor is, így ennek a minőségére is kitér a bíboros. Itt is az a fő szabály, hogy a bornak tisztának, jó minőségűnek kell lennie. Azoknak, akik nem fogyaszthatnak bort, a papok megengedhetik, hogy tiszta, még nem erjedő mustot vegyenek magukhoz.